2010. január 27., szerda

Az Alkotmánybíróság eltörölte a vagyonadót

Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó, tehát a lényegi részét. A költségvetés duplán rosszul jár. Egy egyszerű törvénymódosítással visszahozható a lakóingatlanok utáni vagyonadó is, de ez a politikai táncrendtől függ.

Az Alkotmánybíróság a mai ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit - mondta Sereg András, az AB sajtófőnöke. A vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra vonatkozó rész tehát hatályban marad, azokat nem kifogásolta a testület.

A kilenc tagú Alkotmánybíróság egyhangúlag törölte el a lakások, üdülők után kivetett vagyonadót.
Az AB-nek nem önmagában a forgalmi adózással és a vagyonadó-törvény által előírt önadózással volt problémája - ismertette a döntés hátterét Sereg András. A törvény azt írta elő, hogy a lakóingatlan tulajdonosa állapítsa meg a lakásának, üdülőjének forgalmi értékét, és ez alapján döntse el, hogy kell-e adót fizetnie vagy sem. Az APEH azonban öt éven belül jogosult lenne más forgalmi értéket megállapítani, és ha az adóalany által bevallott értékhez képest az APEH által megállapított érték tíz százaléknál nagyobb mértékben eltér, akkor az adóhivatal bírságot szabhatott volna ki. Ám még ha jogszerűen jár is el minden fél, akkor is előfordulhat, hogy becslésenként 30-40 százalékkal eltér a lakás értéke. Így pedig az adózó egyoldalúan viseli a kockázatokat, és jogbizonytalansághoz vezet a szabályozás - magyarázta az AB sajtófőnöke. Ezért semmisítette meg az AB a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részét.

A visszamenőleges eltörlés azt jelenti, hogy a január 1-jén hatályba lépett, a lakóingatlanokra vonatkozó részt semmisítették meg. Mivel eddig egyetlen egy adóalany esetében sem járt le adóbevallási és -befizetési határidő, és mindenki arra várt, hogy az ígéretnek megfelelően az első, február 25-i határidő előtt döntést hoz-e az AB, ezért a lakóingatlanok adójával potenciálisan érintett magánszemélyeknek, vállalkozásoknak, cégeknek semmi teendőjük nincs.

A költségvetés rosszul jár, ceteris paribus

A döntés a költségvetési szempontból is igen érdekes. A parlament úgy alkotta meg a jogszabályt, hogy egyrészt bevezette a vagyonadót, másrészt pedig a törvény végén rendelkezett a tételes eho eltörléséről. A vagyonadóból 50 milliárd forint bevételre számított a kormány, ám a tételes eho eltörlése ennél valamivel nagyobb bevételkieséssel, körülbelül 60-70 milliárd forint kieséssel járt volna.

Ha az AB a teljes vagyonadótörvényt megsemmisítette volna, akkor a költségvetés még jól is járt volna, hiszen az egyenleg nem romlott volna 10-20 milliárd forinttal. Ám mivel az AB csak a lakóingatlanos részt semmisítette meg, a tételes eho eltörlése érvényben marad, így a költségvetés egyenlege a döntés miatt durván 60-70 milliárd forinttal romlik (a vízi, légi járművek és a nagy teljesítményű autókból alig számított bevételre a kabinet).

Forrás: http://index.hu/

2010. január 26., kedd

Újra rekordszinten az alapkamat

A Monetáris Tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét – derült ki az MNB közleményéből. A hazai irányadó ráta a kétszintű bankrendszer 1990-es létrejötte óta mindössze egyszer volt ilyen alacsony szinten.

A Monetáris Tanács első kamatdöntő ülése 1990. október 14-én volt. Ekkor a tagok 22 százalékban határozták meg az irányadó rátát. Ez az MNB adatai szerint két teljes évig változatlan maradt. Minden idők legmagasabb rátája 1995. február elsején lépett életbe. Ekkor 28 százalék volt az alapkamat, ami egészen 1996. február elsejéig érvényben volt.

A mai kamatdöntéssel újra „beállították” a legalacsonyabb alapkamat rekordját. Eddig mindössze egyszer volt 6 százalékos szinten az alapkamat, azonban ekkor tartósnak bizonyult, hiszen 2005. szeptember 20-tól kilenc hónapon keresztül ezen a szinten volt az irányadó ráta.

Bár a Monetáris Tanács mai döntésével újra beállította korábbi mimimum-rekordját, szakértői vélekedések szerint a most kialakult 6 százalékról március közepéig 5,5 százalékra csökkentik az irányadó rátát, ami azt jelentené, hogy még soha nem tapasztalt szintre csökkenne az alapkamat értékét. A szakértők azt is megállapították, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalt 50 bázispontos mérséklési ütemet azért csökkentették 25 bázispontra, hogy megakadályozzák a túlzott piaci várakozások okozta turbulenciákat.
Forrás: http://vg.hu

2010. január 20., szerda

Adóelőleg-nyilatkozatok a 2010. évre

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja‑törvény) 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint az állami adóhatóság nem rendszeresít adóelőleg‑nyilatkozatokat. Ezért az adóelőleg-nyilatkozatok bármilyen formában megtehetőek.

Ugyanakkor a törvényi kötelezettségek teljesítéséhez nyújtott segítségképpen és iránymutatásként az állami adóhatóság az alábbi adóelőleg‑nyilatkozat mintákat készítette el. A nyilatkozat minták tehát nem kötelezően alkalmazandóak, illetve mind tartalmukban, mind formájukban - a nyilatkozatot tévő magánszemély, illetve a kifizető, a munkáltató által - szabadon módosíthatóak.

Amennyiben Ön kifizetőként, munkáltatóként az adóhatóság által elkészített adóelőleg-nyilatkozat mintákat használja fel, javasoljuk, hogy nyilatkozatoknak csak azon részeit vegye át, amelyek a nyilatkozatot tevő magánszemély adókötelezettsége szempontjából relevánsak. Többnyire felesleges például, hogy az adóelőleg‑megállapítás módjára vonatkozó nyilatkozat mintája tartalmazza a végkielégítés adóévek közötti megosztásával kapcsolatos nyilatkozatot.

Szintén megállapítható, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről szóló nyilatkozatban jellemzően csak a nem önálló tevékenységgel összefüggésben felmerült költségekről nyilatkozhatnak. Ezért javasoljuk, hogy például ha a magánszemély végkielégítésben nem részesül, vagy önálló tevékenységből származó bevételt nem szerez, akkor a magánszemély részére átadott nyilatkozatok mintáiból törölje a végkielégítésre, illetve az önálló tevékenységgel összefüggésben felmerült költségekre vonatkozó részt.

Az szja-törvény azt sem írja elő, hogy az adóelőleg-nyilatkozatokat az APEH által ajánlott módon kellene strukturálni. Ezért természetesen Önnek arra is van lehetősége, hogy az alábbiakban külön-külön ajánlott adóelőleg-nyilatkozatokból az adott magánszemély esetében szükséges megfelelő elemeket egy nyilatkozatba foglalja. Így például az adójóváírásról és a személyi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozat akár egy nyilatkozatba is foglalható.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az szja-törvény új előírása kötelezi a kifizetőt, a munkáltatót arra, hogy a kifizetést megelőzően tájékoztassa a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat megtételének lehetőségéről, valamint a nyilatkozat megtételének vagy mellőzésének adójogi következményeiről.

Minimálbér

A 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet értelmében 2010. január 1-jétől a minimálbér összege havi 73.500 forint, azaz a tavalyihoz képest 2 ezer forinttal nőtt.

Ez heti bér alkalmazása esetén 16.900 forintot, napibér alkalmazása esetén 3.380 forintot, míg órabérként 423 forintot jelent.

Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint.

A minimálbérnek azonban (tehát a nem a garantált bérminimumnak) nem csak a dolgozók díjazás szempontjából, hanem az adó és járulék rendszerben egy sor szerepe van. (Talán ezért is olyan nehéz egyeztetni az érdeket az összegét illetően.)

A biztosítási és járulékfizetési területén tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérből indulunk ki. Ennek megfelelően:

- a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok vonatkozásában a biztosítási kötelezettség havi összeghatára február 1-jétől 73.500 x 30 = 22.050 forint, melyből napi összeghatár 735 forint,

- a minimális járulékfizetési kötelezettség alapja (teljes munkaidő esetén a minimálbér kétszerese) szintén február 1-jétől 157.000 forint,

- az egyéni és társas vállalkozó "abszolút" minimum járulékalapja február 1-jétől 73.500 forint,

- a 62 évesnél fiatalabb 2007. december 31-ét követően nyugdíjassá vált kereső tevékenységet folytatók 2010. évi - nyugdíjkorlátozás nélkül - szerezhető jövedelme 18.000 x 73.500 = 1.323.000 forintra változik,

- az egészségügyi szolgáltatásra az egészségbiztosítási pénztárral megállapodást kötő személy havi fizetési kötelezettsége február 1-jétől 73.500 x 50 % = 36.750 forint.

Az ellátások tekintetében:

- havi táppénz maximum (amennyiben a jogosultság idén kezdődött): 73.500 x 400 % = 294.000 forint, passzív táppénz esetén 73.500 x 150 % = 110.250 forint.

- GYED maximuma: 73.500 x 2 x 70 % = 102.900 forint/hó

SZJA vonatkozásában:

- a hallgatói munkadíj havonta 73.500 x 2 = 156 ezer forintig minősül adóterhet nem viselő járandóságnak,

- a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatásból havi 73.500 forint tekinthető adóterhet nem viselő járandóságnak,

- az üdülési csekk 2010-ben 73.500 forintos értékhatárig visel 25 százalékos adóterhet,

- az iskoláztatási támogatás 73.500 x 30 % = 22.050 forintig nyújtható 25 százalékos adóteherrel,

- a munkáltató által átutalt önkéntes pénztári hozzájárulás: nyugdíjpénztár esetén havonta 73.500 x 50 % = 36.750 forintig, míg egészségpénztár esetén 73.500 x 30 % = 22.050 forintig visel 25 százalékos adóterhet.

- A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulót - első félévben, amit aztán folyamatosan emelni kell) havonta 73.500 x 20 % = 14.700 forint díjazás illeti meg, illetve ezen felül hiányszakma esetén további 14.700 forint. A jelzett összegek szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek.

2010. január 7., csütörtök

Milyen szavakra érdemes odafigyelni egy APEH-ellenőrzéskor?

A jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak figyelembevételével kell megfogalmazni. Mi történhet, ha hiba csúszik a gépezetbe?

Az adóhatóság a jogértelmezéseiben néha nem a magyar nyelv szabályai szerint jár el. Szándékosságot nem lehet feltételezni, mert hol az adózó (1-2.példa), hol a költségvetés kárára (3-5.példa) téved. Vizsgáljunk meg néhány közérdeklődésre számot tartó jogszabály értelmezését, ahol az adóhatóság jogértelmezése nyilvánvalóan ellentétes a magyar nyelv szabályaival.

1. „Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá…” [Art. 109.§ (2) bekezdés]

Vagyonosodási vizsgálatoknál az adóhatóság a törvényszövegétől eltérően „jövedelemébe” számítja be a becsült adóalapot, így jut arra a téves következtetésre, hogy a becsléssel megállapított adóalap egyéb jövedelem. Valójában adóalap-kiegészítés (2010-től belénk fog vésődni ez a fogalom).

2. „Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték…” [Szja tv. 4.§ (2) bekezdés]

Vagyonosodási vizsgálatoknál az adóhatóság a törvényszövegéből kihagyja a „mástól” szót. Így jut arra a téves következtetésre, hogy a saját bankszámláról felvett pénz bevétel. A „bármely formában” szövegrészt pedig a készpénzzel azonosítja, így például a bankszámlára utalt munkabért nem tekinti bevételnek.

3. „… a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig…” [TB tv. július 1-től]

Havi 143 ezer forintos minimálbérnek félhavi munka (biztosítási jogviszony) esetén 71 500 forint felel meg. Az APEH szerint 143 ezer. Úgy juthatott erre a téves következtetésre, hogy a megfelelő szó helyett a „megegyező” szót használta.

4. „Az Flt. 40.§ -ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. 19.§ (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a …” [Start-kártya járulék július 1-től]

Az APEH jogértelmezésében a helyett szót kicserélte a „mellett” szóra. Így – az adóhatóság álláspontja – a startkártyás dolgozók a minimálbér kétszereséig járó 5 százalékos start-kártya kedvezmény „mellett” még egyszer jogosultak újabb 143 ezer forintig kedvezményes tb járulékra is.

5. „Mentes (…) további egy darab, az adóalany döntése szerinti lakóingatlana után őt terhelő adó alól akkor, ha a lakóingatlana forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el.” [Nért. 14.§ (1) /b pont]

Az APEH legfrissebb jogértelmezése, a még hatályba nem lépett vagyonadó-mentességgel kapcsolatosan. Ha valakinek van egy 35 milliós ingatlana és másodikként egy 14 milliós, akkor az APEH szerint mentes az adó alól második ingatlan függetlenül attól, hogy az elsőre teljesülnek-e a mentesség feltételei. Erre a következtetésre csak úgy juthatunk, ha a törvény szövegéből elhagyjuk a „további” szót.

Bár az Alkotmánybíróság szerint ezek a téves jogértelmezések senkire sem kötelezőek, az emberek többsége hajlamos arra, hogy elfogadja az APEH jogértelmezéseit.

Angyal József okleveles adószakértő, igazságügyi adó-és járulékszakértő