16 százalékos szja bevezetését fontolgatja a kormány

A miniszterelnök szóvivője újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az adócsökkentés a kormány által kijelölt egyik fő irány.

"A kormány előtt levő és mérlegelendő variációk közül az egyik egy egykulcsos, 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó rendszer. Amikor a kormány ezt elemzi, azt is vizsgálat alá veszi, hogy a családi elemek miként tudnak, vagy tudnának abban megjelenni". Az átalakítás és a bevezetés időpontja is "a mérlegelendő szempontok között van" - mondta a szóvivő.

Matolcsy György kifejtette, vizsgálják a környező országok egykulcsos személyi jövedelem adó gyakorlatát, amelynek mértéke 15-20 százalék között van. A miniszter úgy látja, hogy 2011 január elsejétől bevezethető az egykulcsos adó, s két éves időtávban véglegesíthető a családi egykulcsos adózás is Magyarországon. Úgy vélte, az 58 adónem akár ötödét is ki lehet vezetni még az idén, s el tudnak indítani egy 3 éves radikális adócsökkentési csomagot is.
 
Forrás: http://www.vg.hu/

Kikre figyel az APEH 2010-ben?

Elérhetővé vált az APEH 2010-es ellenőrzési irányelve, így megismerhetik az adózók, hogy kikre, illetve mikre figyel idén kiemelten az adóhatóság.

2010-ben az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem; az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok; a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem, valamint a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás - derül ki az APEH 2010-es ellenőrzési irányelvéből.

Az adóhatóság kiemelt figyelmére számíthatnak a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemben, a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemben, a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, ha jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutató fele. Az irányelv szerint hangsúlyt kell fektetni a vendéglátóhelyek, illetve a rendezvények hostessei foglalkoztatásának vizsgálatára is.

A szórakoztató tevékenységet folytató nonprofit szervezetek, egyesületek, klubok, szerencsejáték-szervezők is az adóhatóság fokozott érdeklődésére számíthatnak idén. Az irányelv általánosságban megemlíti: fokozott figyelemmel kell kísérni azokat a vállalkozásokat, vállalkozókat, akik járulékfizetési kötelezettségüket a tevékenységre jellemző keresetnél alacsonyabb összeg után teljesítik. Folytatódnak a dokumentum szerint a vagyonosodási vizsgálatok is.

Az APEH 2010-es ellenőrzési irányelvei teljes terjedelmében megtekinthetők itt: 2010.Ellenőrzési irányelv-20100217.pdf
 
Forrás: http://www.fn.hu/

A Multi-level Marketing elven működő vállalkozások, magánszemélyek adózása

A Multi-level Marketing elven működő cégek az adóhatóság tudomása szerint úgy működnek, hogy azok az ügynökök, tanácsadók (magánszemélyek, egyéni vállalkozók, társaságok), akik újabb ügyfeleket (leendő ügynököket, tanácsadókat) szereznek a Multi-level társaságnak, az újabb ügyfelek vásárlásának valamilyen hányadát jutalékként megkapják. Ezen túl a tanácsadók a saját vásárlásaik után is árengedményben részesülhetnek. Természetesen az ügynökök, tanácsadók fő tevékenységükként a Multi-level társaságtól beszerzett árukat harmadik személyek felé továbbértékesítik.

1. Tud-e a hivatal erről a kereskedelmi tevékenységről?

Az állami adóhatóság tisztában van azzal, hogy több, a fenti elvek alapján működő cég működik Magyarországon. Ezen cégek ellenőrzése az általános eljárási szabályok szerint folyik. Tekintettel arra, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Elnökének az ellenőrzési feladatok 2008. évi ellátásáról szóló 7001/2008. (AEÉ. 2.) APEH irányelve a fenti területet nem jelölte meg kiemelt ellenőrzési területként, így ezek a cégek adózói bejelentések, a bevallások és adatszolgáltatások alapján végzett kockázatelemzés vagy véletlenszerű kiválasztás alapján kerülnek jelenleg az adóhatóság látókörébe.

2. Legális dolog-e az ilyesmi?

Önmagában az, hogy valaki Multi-level Marketing elven működő céget alapít, vagy üzemeltet, az adózásra vonatkozó előírásokba nem ütközik. A Multi-level társaságokra speciális adózási előírások nem vonatkoznak, így ezeknek a cégeknek és az ott tanácsadóként dolgozó személyeknek ugyanazon általános szabályok szerint kell az adókötelezettségüket teljesíteniük, mint a nem Multi-level cégeknek.

Az állami adóhatóság nem rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére, hogy a Multi-level Marketing cégek esetleg milyen más, az adózáshoz nem kapcsolódó szabályokba ütközhetnek.

3. Milyen adózási szabályok vonatkoznak a Multi-level Marketing tevékenységet folytatókra?

Elöljáróban kiemelendő, hogy a jogszabályokba ütköző, akár bűncselekményt megvalósító tevékenységből származó jövedelem is adóköteles.

A Multi-level társaság ügynökeként, tanácsadójaként magánszemély, egyéni vállalkozó és más társaság is közreműködhet, mely esetekben eltérő adózási szabályok vonatkoznak az adózókra.

3.1. Abban az esetben, ha az ügynök magánszemély, akkor az új ügyfelek beszervezése fejében kapott ügynöki jutalék a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének minősül. Ha a magánszemély és Multilevel társaság között esetlegesen munkaszerződés jönne létre, akkor a fenti bevétel nem önálló tevékenységből származó bevétel, azaz bér lesz. Mindkét esetben a magánszemélynek a jövedelme után az adótábla szerinti adót kell megfizetnie, míg a Multilevel társaság kifizetőként, foglalkoztatóként köteles eljárni. Azaz a cég köteles levonni az adóelőleget, és saját kötelezettségeként köteles a járulékokat (esetlegesen az egészségügyi hozzájárulást) megfizetni.

A fentiek szempontjából magánszemélynek minősül az az egyéni vállalkozó is, akinek a vállalkozási tevékenysége nem terjed ki az ügynöki tevékenységre. Azaz egy fröccsöntő kisiparos egyéni vállalkozó az ügynöki tevékenység szempontjából magánszemélynek minősül. Azonban az evás egyéni vállalkozó – amennyiben a tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül – ügynöki bevétele is evás bevételnek minősül, függetlenül attól, hogy a vállalkozói engedélye az ügynöki tevékenységre kiterjed-e, mivel az eva adóalany más tevékenységével kapcsolatban sem lehet áfa adóalany. Amennyiben az evás egyéni vállalkozó ügynöki tevékenysége nem üzletszerű vagy rendszeres, akkor a jövedelme szintén minősülhet a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó önálló tevékenységből származó jövedelemnek.

Az ügynöki tevékenységből származó bevételről a magánszemélynek akkor kell számlát kiállítania, ha ez a tevékenysége az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (1) bekezdése szerint gazdasági tevékenységnek minősül, ha azt rendszeresen és/vagy üzletszerűen végzi. A magánszemély e tevékenységgel összefüggésben, ez esetben az áfa alanyává válik, így a tevékenységét adószám birtokában gyakorolhatja és a bevételéről számlát kell kiállítania.

3.2. Amennyiben az ügynök olyan egyéni vállalkozó, aki az egyéni vállalkozói tevékenységei között az ügynöki tevékenységét is bejelentette, akkor az új ügyfelek beszervezése ellenében kapott jutalék egyéni vállalkozói bevételnek minősül, amely után az egyéni vállalkozó a rá vonatkozó (az általános szja szerinti, vagy az átalányadózókra, illetve az eva alanyokra vonatkozó) adózási szabályok szerint teljesíti az adókötelezettségét.

A társaság az ügynöki díj egészét kiutalhatja az egyéni vállalkozók részére, abból adóelőleget vonni nem kell. A társaságnak ebben az esetben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Az egyéni vállalkozónak az ügynöki tevékenység ellenértékeként megszerzett bevételről a rá vonatkozó szabályok szerint számlát kell kiállítania.

3.3. Társaságok esetén az ügynöki tevékenységet végző társaság bevételének minősül az új ügyfelek beszervezése fejében kapott juttatás. A bevétel után a társaság a rá vonatkozó (társasági adóalanyra, eva adóalanyra vonatkozó) adózási szabályok szerint köteles az adókötelezettségét teljesíteni.

A Multilevel társaságnak ebben az esetben a kifizetett összeggel kapcsolatban további adókötelezettsége nem keletkezik.

Az ügynök társaság a bevételről a rá vonatkozó szabályok szerint számla kibocsájtására köteles.

4. A magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és a társaságok esetében egyaránt igaz, hogy az adózó saját vásárlására tekintettel kapott árengedménnyel kapcsolatban külön adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

5. A Multi-level társaságtól beszerzett áruk továbbértékesítése során az ügynökök, tanácsadók az eladási ár (bevétel) és a beszerzési ár (költség) különbözete alapján megállapítható jövedelemre, eredményre tesznek szert, amely után a rájuk vonatkozó adózási szabályok (személyi jövedelemadó, társasági adó) alapján teljesítik az adókötelezettségüket. Az átalányadózó egyéni vállalkozók és az eva adóalanyok csak a bevételük alapján állapítják meg az adókötelezettségüket, mivel az átalányadózók a bevétel meghatározott hányadát vonhatják le a bevételükből, míg az eva alanyok a bevételük egésze után teljesítik az adókötelezettségüket.

Amennyiben az ügynökök áfa alanyok – és nem választották az alanyi mentességet, vagy nem jogosultak arra, illetve nem eva alanyok – akkor a továbbértékesített termékek értékesítésekor felszámított áfára tekintettel adófizetési és bevallási kötelezettségük is keletkezik, természetesen azzal, hogy a termékek beszerzése során felszámított áfát levonásba helyezhetik.

6. Részletesebb, illetve további tájékoztatást találhat a 110/2004. Számviteli kérdésre, illetve az 1994/272. és 1998/21. Adózási kérdés adott válaszokban, továbbá az APEH honlapján (www.apeh.hu) az Adózási Információk/Információs füzetek 2008 alcím alatt található információs füzetekben.

Az egyszerűbb eljárás mellett van az APEH

Az idén a tavalyinál többen választhatják az egyszerűsített szja-bevallást, az erről szóló nyilatkozatot február 15-ig juttathatják el a jogosultak az adóhatóságnak – közölte tegnap az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.

Az APEH tájékoztatása szerint 2009-ben csaknem 340 ezren kérték ezt megoldást, közülük több mint 279 ezer adózónak az adóhatóság készítette el az szja-bevallást az egyszerűsített bevallás keretében.

Ez utóbbit azok a magánszemélyek választhatják, akik nem kértek munkáltatói adómegállapítást, az adóévben kizárólag munkáltatótól vagy kifizetőtől származó bevallási kötelezettség alá eső bevételt szereztek, és ezekből adót vagy adóelőleget vontak le, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfeleltek.

Az APEH január 31-ig postázta ki az egyszerűsített bevalláshoz szükséges 0953Ny jelzésű nyilatkozatot, amely egyébként valamennyi ügyfélszolgálati irodában ingyenesen beszerezhető, illetve az adóhatóság honlapjáról – www.apeh.hu – is letölthető.

Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján készíti el a bevallás ajánlatát, és legkésőbb 2010. április 30-ig megküldi a magánszemély által megadott postai vagy e-mail címre. Az aláírt bevallást a magánszemélynek május 20-ig kell visszaküldenie az adóhatósághoz.

 

Forrás: http://www.vg.hu/

A munkaerő-piaci járulék fizetésének sajátos szabályai

Ahogy közismert, ez év január 1-jétől korábban a foglalkoztatási törvényben szabályozott munkaadó, munkavállalói és vállalkozói járulék beépült a társadalombiztosítási és egyéni járulékba.

Ez a munkaadói járulék vonatkozásában azt jelenti, hogy a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék 1 százalékos részét képezi és szinte valamennyi biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetében hozzá kell járulnia a foglalkoztatónak a munkaerő-piaci alaphoz is.

Ahogy a "szinte" szócska is jelzi, akad kivétel, nevezetesen a mezőgazdasági őstermelő, aki - amennyiben a járulékalapja a minimálbér (tehát kezdő vagy előző évi bevétele elérte a 8 millió forintot) - a 27 százalék helyett csak 2 százalék egészségbiztosítási és 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. (Amennyiben önkéntes döntéssel a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni járulékfizetést vállal, akkor viszont már rá is a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék vonatkozik.)

Az egyéni járulékba szintén beépítésre került a munkavállalói, illetve vállalkozói járulék. 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási járulék új elnevezése: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra "bővült", a mértéke pedig 7,5 százalékra nőtt, melyből 1,5 százalékot tesz ki a munkaerő-piaci járulék.

Ezt az 1,5 százalékot azonban nem kell valamennyi jogviszony esetében megfizetni, ahogy nem minden munkavállalót és minden járulékalapot képező jövedelmet sem terheli az egyéni munkaerő-piaci járulék.

Az 1,5 százalékos kötelezettség csak

- munkaviszony,

- egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony

esetén áll fenn.

Nem terheli az 1,5 százalék azt a foglalkoztatottnak a jövedelmét, aki

- saját jogú nyugdíjas, illetve

- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.

Az egyéni és társas vállalkozó - fentieken túl - akkor sem kötelezett a munkaerő-piaci járulékra, ha a vállalkozói jogviszonya mellett

- munkaviszonyban áll vagy

- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

A kötelezettség vonatkozásába nincs jelentősége annak, hogy a munkaviszonyban a munkaidő hossza eléri-e a heti 36 órát (tehát előfordulhat, hogy a vállalkozó minimumjárulék fizetésére kötelezett, terheli a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, de 1,5 százalékot nem kell fizetnie. Ezzel szemben a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszonyban álló vállalkozó is kötelezett az 1,5 százalék fizetésére.(Ez utóbbi helyzetre viszont sem a minimum járulékfizetéssel, sem pedig a pénzbeli egészségbiztosításra vonatkozó szabályok nem térnek ki.)

És végül meg kell említenünk, hogy azok után a juttatások, amelyek eddig mentesek voltak az egészségbiztosítási járulék alól (jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg) a továbbiakban az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot sem kell megfizetni.

Forrás: http://www.kalkulator.hu/

APEH Tájékoztató a tevékenységre jellemző keresetről

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának és az eva hatálya alá nem tartozó – a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó – egyéni vállalkozónak az adóév során felvett személyes közreműködői díját, illetve az elszámolt vállalkozói kivétjét – ha az nem éri el a tevékenységére jellemző keresetnek megfelelő összeget – a felvett osztalékból, illetve a vállalkozói osztalékalapból ki kell egészítenie, kivéve, ha közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) módosult rendelkezéseiben is új előírás 2010. január 1-jétől, hogy a „főfoglalkozású” biztosított társas vállalkozónak és a „főfoglalkozású” biztosított egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázók) havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, kivéve, ha

•a járulékbevallásban bejelentést tesznek arról, hogy a tényleges jövedelem kisebb annál,

•közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

A járulékokat azonban e két esetben is legalább a minimálbér alapján kell megfizetni.

A cikk folytatása: http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/tev_jellemzo_kereset.html

Illetékmérték változások

A 2010. január 1. napja után illetékkiszabásra bejelentett visszterhes vagyonszerzési ügyekben az illetékek mértéke csökken.

Lakástulajdon szerzése után a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke – lakásonként – 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4% lesz. A lakástulajdon szerzésére vonatkozó további szabályok, az illetékmentességek, illetékkedvezmények nem változnak.

Változik a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke is, amely 4% lesz a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után. Lakástulajdonnak nem minősülő ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lesz az illeték. Az ilyen ingatlan résztulajdonának, illetve a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jognak, továbbá a vagyoni értékű joggal terhelt szerzés esetén az 1 milliárd forintot és a 200 millió forintot is a megszerzett tulajdoni hányad, illetve a vagyoni értékű jog számított értékének arányában kell figyelembe venni.

Forrás: http://www.apeh.hu/

Tájékoztató a tevékenységhez használt gépjárművek fogyasztási normáiról

A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékét a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza.

A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége magánszemélyek esetében nem haladhatja meg az említett kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat.

A 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 1., illetőleg 1/A. számú mellékletei tartalmazzák az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozó alapnormát, mely a különleges üzemmód miatt korrekciós tételekkel módosítható. (A nagy terjedelem miatt a mellékleteket közzétenni nem áll módunkban, azok például a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményében, illetve Complex CD jogtárban megtalálhatók.)

A kormányrendelet 1. valamint 1/A. számú mellékletében nem szereplő típusú, valamint meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó adatai vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.

Az alapnorma helyett – egyszerűsített elszámolásként – alapnorma-átalány is használható.  Ez a következő:

A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

1000 cm3-ig

7,6 liter/100 kilométer

1001-1500 cm3-ig

8,6 liter/100 kilométer

1501-2000 cm3-ig

9,5 liter/100 kilométer

2001-3000 cm3-ig

11,4 liter/100 kilométer

3001 cm3 felett

13,3 liter/100 kilométer

A gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

1500 cm3-ig

5,7 liter/100 kilométer

1501-2000 cm3-ig

6,7 liter/100 kilométer

2001-3000 cm3-ig

7,6 liter/100 kilométer

3001 cm3 felett

9,5 liter/100 kilométer

Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét – a benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnormaérték – továbbá

•cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,

•földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű

módosító tényező szorzataként kell megállapítani.

A segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

segédmotoros kerékpár: 3,0 liter/100 km,

motorkerékpár: 80 cm3-ig

3,5 liter/100 km,

motorkerékpár: 81-125 cm3

3,8 liter/100 km,

motorkerékpár: 126-250 cm3

4 liter/100 km,

motorkerékpár: 251-500 cm3

4,5 liter/100 km,

motorkerékpár: 500 cm3 felett

5 liter/100 km.

A gépjárművezetés gyakorlati oktatása során az oktató gépjárműre vonatkozóan alapnorma-átalányként az előzőekben meghatározott alapnorma-átalány 1,8-szeres értéke (180%-a) vehető figyelembe.

Forrás: http://www.apeh.hu/

2009. december 31-éig hatályos alapnorma-átalány

2009. december 31-éig hatályos alapnorma-átalány2010.02.03. A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:


1000 cm3-ig
8,0 liter/100 kilométer

1001-1500 cm3-ig
9,0 liter/100 kilométer

1501-2000 cm3-ig
10,0 liter/100 kilométer

2001-3000 cm3-ig
12,0 liter/100 kilométer

3001 cm3 felett
14,0 liter/100 kilométer


A gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

1500 cm3-ig
6,0 liter/100 kilométer

1501-2000 cm3-ig
7,0 liter/100 kilométer

2001-3000 cm3-ig
8,0 liter/100 kilométer

3001 cm3 felett
10,0 liter/100 kilométer

Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét – a benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnorma érték – továbbá
•cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,
•földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű
módosító tényező szorzataként kell megállapítani.

Forrás: http://www.apeh.hu/

Változások 2010: mire kellett egy nap alatt felkészülni?

Az adótörvények változásaival a cégek legelőször a kilépő dolgozók kapcsán találkoznak. Egy január 3-án kilépő dolgozó három januári napjára már a 2010-es adó- és járulék szabályokat kell alkalmazni. Mi változik, hogyan és miért?

Az adótörvényekre legalább 45 napos felkészülési időt kell hagyni. Ez viszont – úgy tűnik - nem vonatkozik a rendeletalkotókra. 2009. december 30-i kihirdetéssel ugyanis hatályon kívül helyezték a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazoló lapról szóló 4/1997. MüM (Munkaügyi Minisztérium) rendeletet és megalkották „az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról” szóló a 34/2009. (XII.30.) SZMM (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) rendeletet. Így a felkészülésre a rendeletalkotó meghagyta szilveszter napját. Ez azzal járt, hogy a január elején állás nélkül maradók hiába siettek a munkaügyi központokba. A munkaügyi központok „visszadobták” a 2009-es szabályok szerinti igazolólapot.

Az igazolólapnak nem csak a jogszabályi háttere, hanem a tartalma is jelentősen megváltozott. Fel kell rajta tüntetni például a munkáltató TEÁOR számát is. Néhány fontosabb pontja:

16. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapja (az időszak kezdete)

17. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapjától a munkaviszony utolsó napjáig terjedő időszakban elért munkaerő-piaci járulékalap összege (Ft)

18. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapjától, a jogviszony utolsó napjáig tartó időszakban azoknak a hónapoknak a száma, amelyekben a munkavállalónak volt járulék alapja (az érintett hónapok száma)

A rendelet (igazolólap) kitöltési útmutatójára nincs egyszerűbb kifejezés: „silány”. A szövegezéséből kitűnik, hogy az eddigi átlagjövedelem helyett egy időszak halmozott járulékalapját kell megadni. Az időszak kezdeténél (16.pont) kérdésként merül fel, hogy csak az adott munkáltatónál eltöltött idő eshet bele (például évközi belépő) vagy előző munkáltatónál keletkezett járulékalapot is fel kell tüntetni.

A rendeletalkotó tudomást sem vesz arról, hogy olyan adatokat kér, amelyek a havi elektronikus adatszolgáltatás révén az adóhatóságnak rendelkezésére áll. A munkáltatónak csak a kilépés napját tartalmazó törthónapról kellene adatot szolgáltatnia.

Bár a szlogenekben már van szolgáltató adóhatóságunk, valójában nincs. Ha lenne, akkor a fenti igazolásnak csak a tört havi adatokat kellene tartalmaznia, már rég nem lenne Nyenyi adatszolgáltatás, régen megszűnt volna a kilépő dolgozó adatlapja, mely semmi más célt nem szolgál, minthogy a munkáltatók egymást tájékoztassák az éves halmozott jövedelemadatokról. Az M30-as év végi igazolást is az APEH-nak kellene szolgáltatnia (egyszerűsített bevallás helyett), az év közben - akár több kifizető által - benyújtott havi adatszolgáltatás alapján. Ugyanígy felesleges adminisztrációt jelent a cégeknek az igazolások az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapokról. Ezek az adatok is az adóhatóság rendelkezésére állnak.

Azért a remény még él. Történt egy változás 2010-re ami csökkenti a felesleges adminisztrációt: már nem kell a rendszeres jövedelmet kifizetőnek a magánszemély kifizetési jegyzékén számot adnia az előző havi utalt adókról és járulékokról. A jogalkotó rájött, hogy ezek az adatok is az adóhatóság rendelkezésére állnak.

Angyal József okleveles adószakértő

Forrás: http://adozona.hu/

Ingatlanadó - Az APEH módosította a vagyonbevallás segédl

Az adóhatóság az Alkotmánybíróság (AB) határozatában foglaltaknak megfelelően módosította az egyes nagy értékű vagyontárgyakkal összefüggő kötelezettségek bevallására szolgáló 1042-es bevallás nyomtatványt, a hozzá tartozó útmutatót, valamint a bevallás kitöltését segítő, az APEH honlapján elérhető programját is. Aktualizálta az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alapvető szabályairól szóló információs füzetet is.

Az APEH azt kéri, hogy azok, akik az APEH honlapján elérhető programmal készítik el 1042-es bevallásukat, minden esetben a legutolsó verziót töltsék le, akkor is, amikor más bevallással együtt kell teljesíteni az egyes nagy értékű vagyontárgyakkal összefüggő kötelezettséget.

A nyomdai úton előállított 1042-es bevallás lakóingatlanokkal kapcsolatos részeit figyelmen kívül kell hagyni, a bevallás 01-es lapját pedig át kell húzni az APEH tájékoztatója szerint. Az Alkotmánybíróság (AB) kedden alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény lakóingatlanokra vonatkozó részeit.

Az állami adóhatóság január 28-án, az alkotmánybírósági határozat közzétételének napján megsemmisítette az APEH internetes oldalára kihelyezett vagyonadó-kalkulátort használókról rögzített adatokat - tette közzé honlapján az APEH. Az adatok megsemmisítésére az adatvédelmi szabályok szerint került sor, amiről jegyzőkönyv készült. Az APEH a vagyonadó-kalkulátort is eltávolította honlapjáról.

A nagy értékű lakóingatlan adójáról bevallást benyújtó adózók esetében az adóhatóság intézkedik a bevallás adatainak törléséről, az iratok megsemmisítéséről, és erről az érintetteket egyedileg tájékoztatni fogja - tette közzé az APEH honlapján.

Forrás: http://www.kalkulator.hu/

Tájékoztató a melegétel-juttatás kedvezményes adózásának feltételeiről

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 70. § (2) bekezdés b) pontja rendelkezik a munkáltató (társas vállalkozás) által a munkavállalónak (kirendelt munkavállalónak, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának) meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel kedvezményes adózásáról.

Ezek szerint az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatás a "meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész", amely után a juttató 25 százalék személyi jövedelemadó fizetésére köteles. Az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások után sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt egyéb adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

A törvény a juttatás kedvezményes adóztatását a munkavállalónál szélesebb kör részére is lehetővé teszi, a 70. § (3) bekezdés b) pontja alapján szintén az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatásnak minősül "a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is), valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész".

Meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek az Szja törvény 70. § (4) bekezdés d) pontja alapján "az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is)" minősül.

A Szja törvény a 2003-as gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének, illetve a szolgáltatások jegyzékének fogalmait vette át (TEÁOR 2003, SZJ), amelyek 55.30 pontja tartalmazza (és magyarázza), mi minősül étkezőhelyi vendéglátásnak, a munkahelyi étkeztetést az 55.51 pontja, a közétkeztetést az 55.52 pontja határozza meg. E szerint a meleg étkezés juttatása kedvezményes adózás mellett fő szabályként a következő szolgáltatások keretében, a meleg étkeztetést természetben juttató által történő közvetlen megfizetése, vagy a szolgáltatásokra beváltható utalványok (általában ez a jellemző), vagy korlátozott felhasználású készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (meleg étkeztetésre felhasználható vásárlói kártya) juttatása révén történhet:

étkezőhelyi vendéglátás keretében, amikor "az ital és helyszínen készített étel helyben-fogyasztásra történő értékesítése, gyakran a szórakoztatás valamilyen formájával együtt"történik,

munkahelyi étkeztetés keretében amikor "az étel és ital meghatározott személyek (pl. munkavállalók, tanulók) által igénybe vehetően, általában mérsékelt áron történő közvetlen értékesítése történik;

közétkeztetés keretében, amikor "a más helyen történő fogyasztásra központi konyhán készített étel értékesítése"történik (pl. munkahelyi melegítő konyhára történő kiszállítás, étlapról választott csomagolt étel-adagok kiszállítása).

A minősítés nem az étel hőfokához kötődik, hanem ahhoz, hogy juttatás révén valóban kizárólag étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás történjen akkor is, ha a fogyasztást a magánszemély a számára juttatott, utalvány-(kártya-)forgalmazók által rendszeresített étkezési utalványok beváltásával, vagy kizárólag ilyen fogyasztásra felhasználható készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel egyenlítik ki.

Olyan utalványt (kártyát) lehet tehát legfeljebb havi 18 000 forint értékben kedvezményes adózással juttatni, amely kizárólag az előbbi szolgáltatásokra váltható (cserélhető) be. Ennek megfelelően az utalványok (kártyák) elfogadója lehet:

a helyben történő kiszolgálással (önkiszolgálással) fogyasztást nyújtó vendéglő, étterem, kifőzde, munkahelyi étkezde,

az étel-kiszállítást szolgáltató vállalkozás,

az olyan büfé, látványpékség, grill-sütőde pizza-sütőde, helyben sütött, főzött húst, hústerméket kiszolgáló stb. kereskedelmi üzlet, vagy annak részlege, amely a meleg, illetve jellemzően melegen fogyasztható (melegíthető) ételek szolgáltatásán kívül más terméket nem forgalmaz, más szolgáltatást nem nyújt, vagy olyan kereskedelmi üzlet, amely megszervezi és ellenőrizhető módon működteti az utalványok (kártyák) előbbi szolgáltatásokra történő - más termékek forgalmazásától elkülönített - beváltását, felhasználását.

Ez azt jelenti, hogy az utalványok (kártyák) elfogadása pl. iparcikkek, élvezeti cikkek, vagy a felsorolt szolgáltatások keretén kívül értékesített élelmiszer-termékek, italok (a teljes felsorolás lehetősége nélkül: só, cukor, édesítők, édességek, cukrászati termékek, gabonafélék, száraztészták, pékáruk, rágcsálnivalók, olaj, zsiradékok, ízesítők, húsáruk, üdítők, kávé, tea, kakaó, tejtermékek, mélyhűtött-, előre csomagolt-, dehidratált-, konzerv- ételek, zöldség- gyümölcs stb.) vásárlására, nem felel meg a juttatás kedvezményes adózását megalapozó feltételeknek. Ilyen esetben a Szja törvény rendelkezésének megszegése miatt felmerülhet mulasztási bírság szankció alkalmazása is: az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény 172. §-ának (15) bekezdése alapján, a magánszemélyt 50 ezer, más adózót (pl. az utalvány-elfogadót, vagy a kibocsátót, ha a felhasználhatóságot nem korlátozza) 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

Forrás: http://www.kalkulator.hu/

A vagyonadó az Alkotmánybíróság döntése után

Az Alkotmánybíróság 2010. január 26-i határozatával eltörölte az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (Nért.) lakóingatlanokra vonatkozó részét.

Az Alkotmánybíróság indoklásában kifejtette, hogy az ingatlanok Nért. Szerint meghatározott forgalmi értéke bizonytalan, ezért az adóalanyok önhibájukon kívül nem tudnak megfelelni annak a követelménynek, hogy az ingatlanok forgalmi értékét megállapítsák. Ráadásul a törvény az adóhatóságnak széles körű szankcionálási jogkört biztosít, így a forgalmi érték meghatározásáért egyoldalúan az adózókra terheli a felelősséget. Ezért az Alkotmánybíróság szerint a Nért. Lakóingatlanokra vonatkozó rendelkezései jogbizonytalanságot teremtenek, és ezért sértik az alkotmányt. A törvény alapján azonban továbbra is adókötelezettség alá esnek a nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi és légi járművek (adóköteles nagy értékű vagyontárgyak) tulajdonosai.

Az adóköteles nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya az a személy vagy szervezet, akinek (amelynek) az adott vagyontárgy az év első napján a tulajdonában van. Az adó alapja a személygépkocsik esetében a gépkocsi teljesítménye (kW-ban kifejezve), vízi járművek esetében a vitorlafelület nagysága vagy a főgép teljesítménye, légi járművek esetében a légi jármű legnagyobb felszálló tömege. Az adókötelezettség alá eső nagy értékű vagyontárgyakról a magánszemély adóalanyoknak a személyi jövedelemadó bevallással együtt, a 0953-1042 számú nyomtatványon kell bevallást tenniük. Ha a magánszemély személyi jövedelemadó bevallásra nem kötelezett, vagy bevallását a munkáltatója készíti el, akkor Nért. szerinti bevallását önállóan, a 1042-es nyomtatványon kell beadnia. A bevallás határideje az egyéni vállalkozó vagy az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében 2010. február 25., minden más esetben 2010. május 20.

A nem magánszemély adóbevallásra kötelezett adóalanyok közül a társasági adóalany adózóknak, illetve a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva adóalanyoknak a bevallást 2010. május 31-ig a társasági adó, illetve az eva bevallással együtt kell a 1042-es nyomtatványon benyújtani. Az eltérő üzleti éves társasági adó alanyoknak a 1042-es bevallást 2010. május 31-ig kell önállóan benyújtaniuk. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó eva alanyoknak a bevallási határidő 2010. február 25. Amennyiben a nem magánszemély adózó társasági adó vagy eva bevallásra nem kötelezett, akkor adóbevallását önállóan kell benyújtania a 1042-es nyomtatványon 2010. május 20-ig.

Az adóköteles nagy értékű vagyontárgyak után az adót két egyenlő részletben kell megfizetni. Az első részlet befizetésének határideje az adóbevallás benyújtásának határideje, a második részlet befizetésének határideje az adott év szeptember 30-a.

Forrás: hhtp://www.kalkulator.hu

Az Alkotmánybíróság eltörölte a vagyonadót

Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó, tehát a lényegi részét. A költségvetés duplán rosszul jár. Egy egyszerű törvénymódosítással visszahozható a lakóingatlanok utáni vagyonadó is, de ez a politikai táncrendtől függ.

Az Alkotmánybíróság a mai ülésén alkotmányellenesnek találta és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit - mondta Sereg András, az AB sajtófőnöke. A vízi járművekre, a légi járművekre és a nagy teljesítményű személygépkocsikra vonatkozó rész tehát hatályban marad, azokat nem kifogásolta a testület.

A kilenc tagú Alkotmánybíróság egyhangúlag törölte el a lakások, üdülők után kivetett vagyonadót.

Az AB-nek nem önmagában a forgalmi adózással és a vagyonadó-törvény által előírt önadózással volt problémája - ismertette a döntés hátterét Sereg András. A törvény azt írta elő, hogy a lakóingatlan tulajdonosa állapítsa meg a lakásának, üdülőjének forgalmi értékét, és ez alapján döntse el, hogy kell-e adót fizetnie vagy sem. Az APEH azonban öt éven belül jogosult lenne más forgalmi értéket megállapítani, és ha az adóalany által bevallott értékhez képest az APEH által megállapított érték tíz százaléknál nagyobb mértékben eltér, akkor az adóhivatal bírságot szabhatott volna ki. Ám még ha jogszerűen jár is el minden fél, akkor is előfordulhat, hogy becslésenként 30-40 százalékkal eltér a lakás értéke. Így pedig az adózó egyoldalúan viseli a kockázatokat, és jogbizonytalansághoz vezet a szabályozás - magyarázta az AB sajtófőnöke. Ezért semmisítette meg az AB a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részét.

A visszamenőleges eltörlés azt jelenti, hogy a január 1-jén hatályba lépett, a lakóingatlanokra vonatkozó részt semmisítették meg. Mivel eddig egyetlen egy adóalany esetében sem járt le adóbevallási és -befizetési határidő, és mindenki arra várt, hogy az ígéretnek megfelelően az első, február 25-i határidő előtt döntést hoz-e az AB, ezért a lakóingatlanok adójával potenciálisan érintett magánszemélyeknek, vállalkozásoknak, cégeknek semmi teendőjük nincs.

A költségvetés rosszul jár, ceteris paribus

A döntés a költségvetési szempontból is igen érdekes. A parlament úgy alkotta meg a jogszabályt, hogy egyrészt bevezette a vagyonadót, másrészt pedig a törvény végén rendelkezett a tételes eho eltörléséről. A vagyonadóból 50 milliárd forint bevételre számított a kormány, ám a tételes eho eltörlése ennél valamivel nagyobb bevételkieséssel, körülbelül 60-70 milliárd forint kieséssel járt volna.

Ha az AB a teljes vagyonadótörvényt megsemmisítette volna, akkor a költségvetés még jól is járt volna, hiszen az egyenleg nem romlott volna 10-20 milliárd forinttal. Ám mivel az AB csak a lakóingatlanos részt semmisítette meg, a tételes eho eltörlése érvényben marad, így a költségvetés egyenlege a döntés miatt durván 60-70 milliárd forinttal romlik (a vízi, légi járművek és a nagy teljesítményű autókból alig számított bevételre a kabinet).

Forrás: http://index.hu/

Újra rekordszinten az alapkamat

A Monetáris Tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét – derült ki az MNB közleményéből. A hazai irányadó ráta a kétszintű bankrendszer 1990-es létrejötte óta mindössze egyszer volt ilyen alacsony szinten.

A Monetáris Tanács első kamatdöntő ülése 1990. október 14-én volt. Ekkor a tagok 22 százalékban határozták meg az irányadó rátát. Ez az MNB adatai szerint két teljes évig változatlan maradt. Minden idők legmagasabb rátája 1995. február elsején lépett életbe. Ekkor 28 százalék volt az alapkamat, ami egészen 1996. február elsejéig érvényben volt.

A mai kamatdöntéssel újra „beállították” a legalacsonyabb alapkamat rekordját. Eddig mindössze egyszer volt 6 százalékos szinten az alapkamat, azonban ekkor tartósnak bizonyult, hiszen 2005. szeptember 20-tól kilenc hónapon keresztül ezen a szinten volt az irányadó ráta.

Bár a Monetáris Tanács mai döntésével újra beállította korábbi mimimum-rekordját, szakértői vélekedések szerint a most kialakult 6 százalékról március közepéig 5,5 százalékra csökkentik az irányadó rátát, ami azt jelentené, hogy még soha nem tapasztalt szintre csökkenne az alapkamat értékét. A szakértők azt is megállapították, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalt 50 bázispontos mérséklési ütemet azért csökkentették 25 bázispontra, hogy megakadályozzák a túlzott piaci várakozások okozta turbulenciákat.

Forrás: http://vg.hu

Adóelőleg-nyilatkozatok a 2010. évre

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja‑törvény) 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint az állami adóhatóság nem rendszeresít adóelőleg‑nyilatkozatokat. Ezért az adóelőleg-nyilatkozatok bármilyen formában megtehetőek.

Ugyanakkor a törvényi kötelezettségek teljesítéséhez nyújtott segítségképpen és iránymutatásként az állami adóhatóság az alábbi adóelőleg‑nyilatkozat mintákat készítette el. A nyilatkozat minták tehát nem kötelezően alkalmazandóak, illetve mind tartalmukban, mind formájukban - a nyilatkozatot tévő magánszemély, illetve a kifizető, a munkáltató által - szabadon módosíthatóak.

Amennyiben Ön kifizetőként, munkáltatóként az adóhatóság által elkészített adóelőleg-nyilatkozat mintákat használja fel, javasoljuk, hogy nyilatkozatoknak csak azon részeit vegye át, amelyek a nyilatkozatot tevő magánszemély adókötelezettsége szempontjából relevánsak. Többnyire felesleges például, hogy az adóelőleg‑megállapítás módjára vonatkozó nyilatkozat mintája tartalmazza a végkielégítés adóévek közötti megosztásával kapcsolatos nyilatkozatot.

Szintén megállapítható, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről szóló nyilatkozatban jellemzően csak a nem önálló tevékenységgel összefüggésben felmerült költségekről nyilatkozhatnak. Ezért javasoljuk, hogy például ha a magánszemély végkielégítésben nem részesül, vagy önálló tevékenységből származó bevételt nem szerez, akkor a magánszemély részére átadott nyilatkozatok mintáiból törölje a végkielégítésre, illetve az önálló tevékenységgel összefüggésben felmerült költségekre vonatkozó részt.

Az szja-törvény azt sem írja elő, hogy az adóelőleg-nyilatkozatokat az APEH által ajánlott módon kellene strukturálni. Ezért természetesen Önnek arra is van lehetősége, hogy az alábbiakban külön-külön ajánlott adóelőleg-nyilatkozatokból az adott magánszemély esetében szükséges megfelelő elemeket egy nyilatkozatba foglalja. Így például az adójóváírásról és a személyi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozat akár egy nyilatkozatba is foglalható.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az szja-törvény új előírása kötelezi a kifizetőt, a munkáltatót arra, hogy a kifizetést megelőzően tájékoztassa a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat megtételének lehetőségéről, valamint a nyilatkozat megtételének vagy mellőzésének adójogi következményeiről.

Nyilatkozat minták: http://www.apeh.hu/bevallasok/adatlap/adoeloleg_nyilatkozatok_2010.html?query=ad%C3%B3el%C5%91leg-nyilatkozat

Forrás: http://www.ugyvezeto.hu/

Minimálbér

A 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet értelmében 2010. január 1-jétől a minimálbér összege havi 73.500 forint, azaz a tavalyihoz képest 2 ezer forinttal nőtt.

Ez heti bér alkalmazása esetén 16.900 forintot, napibér alkalmazása esetén 3.380 forintot, míg órabérként 423 forintot jelent.

Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint.

A minimálbérnek azonban (tehát a nem a garantált bérminimumnak) nem csak a dolgozók díjazás szempontjából, hanem az adó és járulék rendszerben egy sor szerepe van. (Talán ezért is olyan nehéz egyeztetni az érdeket az összegét illetően.)

A biztosítási és járulékfizetési területén tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérből indulunk ki. Ennek megfelelően:

- a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok vonatkozásában a biztosítási kötelezettség havi összeghatára február 1-jétől 73.500 x 30 = 22.050 forint, melyből napi összeghatár 735 forint,

- a minimális járulékfizetési kötelezettség alapja (teljes munkaidő esetén a minimálbér kétszerese) szintén február 1-jétől 157.000 forint,

- az egyéni és társas vállalkozó "abszolút" minimum járulékalapja február 1-jétől 73.500 forint,

- a 62 évesnél fiatalabb 2007. december 31-ét követően nyugdíjassá vált kereső tevékenységet folytatók 2010. évi - nyugdíjkorlátozás nélkül - szerezhető jövedelme 18.000 x 73.500 = 1.323.000 forintra változik,

- az egészségügyi szolgáltatásra az egészségbiztosítási pénztárral megállapodást kötő személy havi fizetési kötelezettsége február 1-jétől 73.500 x 50 % = 36.750 forint.

Az ellátások tekintetében:

- havi táppénz maximum (amennyiben a jogosultság idén kezdődött): 73.500 x 400 % = 294.000 forint, passzív táppénz esetén 73.500 x 150 % = 110.250 forint.

- GYED maximuma: 73.500 x 2 x 70 % = 102.900 forint/hó

SZJA vonatkozásában:

- a hallgatói munkadíj havonta 73.500 x 2 = 156 ezer forintig minősül adóterhet nem viselő járandóságnak,

- a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatásból havi 73.500 forint tekinthető adóterhet nem viselő járandóságnak,

- az üdülési csekk 2010-ben 73.500 forintos értékhatárig visel 25 százalékos adóterhet,

- az iskoláztatási támogatás 73.500 x 30 % = 22.050 forintig nyújtható 25 százalékos adóteherrel,

- a munkáltató által átutalt önkéntes pénztári hozzájárulás: nyugdíjpénztár esetén havonta 73.500 x 50 % = 36.750 forintig, míg egészségpénztár esetén 73.500 x 30 % = 22.050 forintig visel 25 százalékos adóterhet.

- A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulót - első félévben, amit aztán folyamatosan emelni kell) havonta 73.500 x 20 % = 14.700 forint díjazás illeti meg, illetve ezen felül hiányszakma esetén további 14.700 forint. A jelzett összegek szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek.

Forrás: http://ugyvezeto.hu/

Milyen szavakra érdemes odafigyelni egy APEH-ellenőrzéskor?

A jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak figyelembevételével kell megfogalmazni. Mi történhet, ha hiba csúszik a gépezetbe?

Az adóhatóság a jogértelmezéseiben néha nem a magyar nyelv szabályai szerint jár el. Szándékosságot nem lehet feltételezni, mert hol az adózó (1-2.példa), hol a költségvetés kárára (3-5.példa) téved. Vizsgáljunk meg néhány közérdeklődésre számot tartó jogszabály értelmezését, ahol az adóhatóság jogértelmezése nyilvánvalóan ellentétes a magyar nyelv szabályaival.

1. „Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá…” [Art. 109.§ (2) bekezdés]

Vagyonosodási vizsgálatoknál az adóhatóság a törvényszövegétől eltérően „jövedelemébe” számítja be a becsült adóalapot, így jut arra a téves következtetésre, hogy a becsléssel megállapított adóalap egyéb jövedelem. Valójában adóalap-kiegészítés (2010-től belénk fog vésődni ez a fogalom).

2. „Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték…” [Szja tv. 4.§ (2) bekezdés]

Vagyonosodási vizsgálatoknál az adóhatóság a törvényszövegéből kihagyja a „mástól” szót. Így jut arra a téves következtetésre, hogy a saját bankszámláról felvett pénz bevétel. A „bármely formában” szövegrészt pedig a készpénzzel azonosítja, így például a bankszámlára utalt munkabért nem tekinti bevételnek.

3. „… a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig…” [TB tv. július 1-től]

Havi 143 ezer forintos minimálbérnek félhavi munka (biztosítási jogviszony) esetén 71 500 forint felel meg. Az APEH szerint 143 ezer. Úgy juthatott erre a téves következtetésre, hogy a megfelelő szó helyett a „megegyező” szót használta.

4. „Az Flt. 40.§ -ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. 19.§ (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a …” [Start-kártya járulék július 1-től]

Az APEH jogértelmezésében a helyett szót kicserélte a „mellett” szóra. Így – az adóhatóság álláspontja – a startkártyás dolgozók a minimálbér kétszereséig járó 5 százalékos start-kártya kedvezmény „mellett” még egyszer jogosultak újabb 143 ezer forintig kedvezményes tb járulékra is.

5. „Mentes (…) további egy darab, az adóalany döntése szerinti lakóingatlana után őt terhelő adó alól akkor, ha a lakóingatlana forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el.” [Nért. 14.§ (1) /b pont]

Az APEH legfrissebb jogértelmezése, a még hatályba nem lépett vagyonadó-mentességgel kapcsolatosan. Ha valakinek van egy 35 milliós ingatlana és másodikként egy 14 milliós, akkor az APEH szerint mentes az adó alól második ingatlan függetlenül attól, hogy az elsőre teljesülnek-e a mentesség feltételei. Erre a következtetésre csak úgy juthatunk, ha a törvény szövegéből elhagyjuk a „további” szót.

Bár az Alkotmánybíróság szerint ezek a téves jogértelmezések senkire sem kötelezőek, az emberek többsége hajlamos arra, hogy elfogadja az APEH jogértelmezéseit.

Angyal József okleveles adószakértő, igazságügyi adó-és járulékszakértő

Forrás: http://adozona.hu