2009. december 30., szerda

Küszöbön a vagyonadó

Két nap és hatályba lép a vagyonadóról szóló, még június 29-én elfogadott törvény. E szerint a 30 millió forintnál magasabb értékű lakóingatlanok kivétel nélkül adókötelesek lesznek, ám e limit alatt is szép számmal akad majd olyan ház, lakás vagy üdülő, amely után le kell róni a 0,25 és 0,5 százalék közötti közterhet.
Adómentesség ugyanis csak akkor jár, ha a tulajdonos vagy haszonélvező a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen is ott lakik a 30 millió forintot el nem érő lakóingatlanában. Szintén mentesség illet meg egy második, maximum 15 millió forintos ingatlant.
Ezek a szabályok már első ránézésre számos dilemmát vetnek fel. Az első tanulság az, hogy a revizorok a jövőben ellenőrizhetik, az adózó ténylegesen benne lakik-e a bevallásában szereplő ingatlanban – hívja fel a figyelmet Vadász Iván, az adótanácsadók egyesületének alelnöke. Ennek keretében pedig biztosan gondot fordítanak az adóalap, vagyis az ingatlan értékének a megállapítására is.
Ez utóbbi nemcsak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), hanem az adózóknak sem egyszerű feladat, a jogszabály ugyanis nem kevesebb, mint háromféle értéket határoz meg. Az egyik a törvény melléklete szerinti átlagos települési árak és korrekciós tényezők figyelembevételével számított összeg, a második pedig az a becsült érték, amelyet az APEH az illeték-nyilvántartás és egyéb rendelkezésére álló adatok alapján állapít meg.
E két értéket hamarosan az adóhatóság honlapján is kiszámíthatjuk. Bár a kalkulátorok tesztüzeme eredetileg november 15-én kezdődött, és december 15-én már élesíteni kellett volna a „gépeket”, azok még mindig nem elérhetők. Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője szerint ennek oka az, hogy tovább kellett finomítani a rendszeren, a két kalkulátor azonban ezen a héten minden bizonnyal üzembe áll.
Igen ám, de a vagyonadót a tényleges forgalmi érték alapján kell befizetni, amely az előző kettőtől akár gyökeresen is eltérhet. Márpedig ha a bevallott és a tényleges érték között tíz százaléknál nagyobb az eltérés, az adóhiány mellett a revizorok bírságot és késedelmi pótlékot is kirónak. E dilemmán a kalkulátor annyiban enyhíthet, hogy amennyiben az adózó az ezáltal „kidobott” becsült forgalmi értéket tünteti fel a bevallásában, az APEH akkor sem szabhat ki bírságot, ha később, az ellenőrzés során esetleg magasabb értéket állapítana meg. A kalkulátor használata egyébként ingyenes lesz, és – Szollár Domokos kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint – mintegy 5 percet vesz igénybe.
Nem pusztán fakultatív a kalkulátor másik szolgáltatása, a számított forgalmi érték meghatározása sem. Vagyonadó bevallására kötelezett ugyanis az is, akinek a tulajdonában lévő lakóingatlan számított értéke meghaladja a 30 millió, illetve 15 millió forintot – akkor is, ha a forgalmi érték ezt a limitet nem éri el, így ténylegesen nem is kell adót fizetni.
Éppen ezek miatt vetették fel adószakértők, hogy a kalkulátorok igénybevételével az adózók valójában a revizorok „csapdájába” sétálnak bele, hiszen adatot szolgáltatnak a jó eséllyel vagyonadó-kötelezettség alá eső ingatlanokról. Szikora János, az APEH elnöke ugyanakkor többször cáfolta, hogy a lekérdezések során betáplált adatokat ilyen célokra használnák fel.
Miközben az utóbbi hetekben – az okmányirodák beszámolója szerint – sokan igyekeztek lakcímük módosításával optimalizálni adófizetési kötelezettségüket, egyelőre nem érdemes mérget venni arra, hogy az új adónemet ténylegesen be is kell fizetni. A kormányalakításra igencsak esélyes Fidesz ugyanis már többször leszögezte: az első lépések között szüntetik meg a vagyonadót. Ehhez olyannyira ragaszkodnak, hogy Matolcsy György egykori gazdasági miniszter nemrég a költségvetési kockázatok között nevesítette az ebből 2010-re remélt 40 milliárd forintos bevételt. Az adózók számára „esélyt jelent” még az Alkotmánybíróság majdani döntése is, a taláros testülettől ugyanis többen kérték a vagyonadóról szóló szabály felülvizsgálatát. Az AB tájékoztatása szerint döntésük még az első bevallási határidő lejárta, vagyis február 25-e előtt megszületik.

Előnyös lehetőségek
Adókedvezmény
-nagycsaládosok: 15-15 százalékos könnyítés a 3. és minden további gyermek után

Adófelfüggesztés
-a 62. életévüket betöltöttek
-rokkantnyugdíjasok
-rehabilitációs járadékban részesülők
-lakóingatlant örökléssel szerző kiskorúak
-munkanélküliek

Adólevonás
-a bérbeadásból származó bevételből levonható a vagyonadó összege*
-a vagyonadóból levonható az építmény-, idegenforgalmi és kommunális adó*
-a vagyonadóból levonható a 2010. január 1-je után végzett értéknövelő beruházás összegére jutó áfa**

* Csak egyazon ingatlanra vonatkozó bevétel és adókötelezettség esetén.
** Értéknövelő beruházás a lakásgépészet, fűtés, elektromos hálózat számlával igazolt felújítása, cseréje; burkolatok, bútorok, konyhatechnika, festés nem értéknövelő beruházás.
Bevallási határidők:
-február 25. egyéni vállalkozók, evások
-május 20. magánszemélyek
-május 31. társas vállalkozások, egyéb adózók
Befizetési határidők:
-az éves adó első részlete - a bevallás határidejéig
-az éves adó második részlete - szeptember 30-ig
Bevallás elmulasztása esetén a bírság:
-magánszemélyeknél 200.000 Ft
-vállalkozások esetén 500.000 Ft
Adómértékek:
-30 millió Ft-ig 0,25%
-30 és 50 millió Ft közötti rész után 0,35%
-50 millió Ft feletti részre 0,5%
Forrás: http://vg.hu/

2009. december 29., kedd

Elektronikus úton intézhető az egyéni vállalkozói tevékenység indítása és a változás bejelentés

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.), valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek - 2010. január 1-jei hatályba lépésüket követően a tevékenység megkezdésének bejelentése kivételével megszüntetik az okmányirodákban történő személyes ügyintézés lehetőségét. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése marad az az egyedüli ügytípus, amely mind személyesen az okmányirodában, mind pedig elektronikus úton intézhető lesz.

2010. január 1-jét követően a változás-bejelentési, a szünetelés, illetve megszüntetés bejelentési ügyek kizárólag elektronikus úton - erre szolgáló elektronikus nyomtatványok igénybevételével - az Ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetőek.

További információ a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) honlapjának (www. nyilvantarto.hu) Egyéni vállalkozással kapcsolatos letölthető nyomtatványok menüpontjában olvasható.

Forrás: http://www.magyarorszag.hu/

2009. december 28., hétfő

NYESZ – Csütörtökig 100 ezer forint "ajándékba"

Talált pénz lehet a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) utalt befizetések után kapható adójóváírás azoknak, akik még a következő néhány napban lépnek. A NYESZ számlára még idén befizetett megtakarítás 30 százalékát, de maximum 100 ezer forintot vissza lehet igényelni a személyi jövedelemadóból.

Ha a NYESZ számlán december 31-ig idén befizetett összeg eléri a 334 ezer forintot, akkor támogatásként 100 ezer forint jóváírás kapható a 2009-es évre bevallott személyi jövedelemadóból. A 2020. január 1. előtt nyugdíjba vonulók esetében még nagyobb a támogatás, az adókedvezmény összegének felső korlátja ugyanis 130 ezer forint. Ez az adóvisszatérítés független az egyéb jövedelmektől és adókedvezményektől, tehát nem az önkéntes nyugdíjpénztári kedvezmény helyett, hanem attól függetlenül vehető igénybe.

„A NYESZ számla azoknak nyújt jó lehetőséget, akik gondolnak nyugdíjas éveikre és tudatosan kezelik pénzügyeiket. Azért érdemes ezzel a megoldással takarékoskodni, mert az adójóváírás, a kamatadó alóli mentesség és a jól megválasztott befektetések révén jelentősen gyarapodhatnak megtakarításaink.” – mondta el Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.

A nyugdíj-előtakarékossági számla olyan speciális értékpapírszámla, amely az öngondoskodás államilag támogatott lehetőségét teremtette meg 3 évvel ezelőtt. Ebben a konstrukcióban az előtakarékoskodó a nyugdíjba vonuláskor veheti fel a választott befektetés tőkéjét, annak hozamait, valamint az ehhez kapcsolódó állami támogatások összegeit azok hozamaival is kiegészítve. A nyugdíj-előtakarékossági számlákra befizetett összegek után az előtakarékoskodó adókedvezményre jogosult, megtakarítását tetszés szerinti összegben, időpontban, és gyakorisággal helyezheti el a számlán. Továbbá a NYESZ-en befektetett megtakarítás hozamát nem terheli a 20 százalékos kamatadó.

A NYESZ esetében megválasztható, hogy a nyugdíjcélú előtakarékoskodás milyen befektetésbe kerüljön, ez a tetszőleges portfolió-összetétellel az időtartam alatt a befektetési környezet és a befektető kockázatviselő képességének változásával alakítható.

A nyugdíj-előtakarékossági számlák bevezetése a magyarországi nyugdíjrendszer negyedik pilléreként a nyugdíjas évekre készülődést segíti elő, a magyar nyugdíjrendszer kötelező elemein az állami öregségi nyugdíjon, a magánnyugdíjpénztári befizetéseken és az önkéntes nyugdíjpénztári koncepción túlmutatva. A NYESZ-en tartott megtakarításokhoz normál esetben a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy nyugdíjba vonuláskor, de minimum 3 év takarékoskodás után lehet hozzájutni. A nyugdíj előtti hozzáférés lehetőségét nem zárja ki a törvény, de szigorú adózási és támogatás visszafizetési rendelkezésekhez köti.

A NYESZ számlával nem rendelkezők dolga sem nehéz, hiszen a legtöbb pénzintézetnél még a héten lehet elintézhető a számlanyitás és a befizetés. A kereskedelmi bankoknál már több mint 60 ezer magánszemély nyitott NYESZ számlát. Sok esetben a számlatulajdonosok azért választották ezt a hosszú, akár több évtizedre szóló megtakarítási formát, mert kalkuláltak az adójóváírással. Az új szabályozás megteremti annak lehetőségét, hogy a NYESZ számlán gyűjtött megtakarítások átvezethetők legyenek a januárban induló tartós befektetési számlára. Ez esetben azonban az utolsó két évben kapott adójóváírást 20 százalékkal növelt értéken kell visszafizetni.

Forrás: http://www.vg.hu

2009. december 27., vasárnap

Fizetendő járulékok 2010

Foglalkoztató által fizetendő
társadalombiztosítási járulék
- nyugdíjbiztosítási járulék 24%
- egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
- - természetbeni egészségbizt. járulék 1,5%
- - pénzbeli egészségbizt. járulék 0,5%
- - munkaerő-piaci járulék 1,0%

Biztosított által fizetendő
- nyugdíjjárulék
- - nem magánnyugdíjpénztári tag 9,5%
- - magánnyugdíjpénztári tag 1,5%
- magánnyugdíj-pénztári tagdíj 8,0%
- egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
- - természetbeni egészségbizt. járulék 4,0%
- - pénzbeli egészségbizt. járulék 2,0%
- - munkaerő-piaci járulék 1,5%

Minimálbér 1998-2010

1998.01.01-1998.12.31. 19.500,-Ft
1999.01.01-1999.12.31. 22.500,-Ft
2000.01.01-2000.12.31. 25.500,-Ft
2001.01.01-2001.12.31. 40.000,-Ft
2002.01.01-2003.12.31. 50.000,-Ft
2004.01.01-2004.12.31. 53.000,-Ft
2005.01.01-2005.12.31. 57.000,-Ft
2006.01.01-2006.12.31. 62.500,-Ft
2007.01.01-2007.12.31 65.500,-Ft
2008.01.01-2008.12.31. 69.000,-Ft
2009.01.01-2009.12.31. 71.500,-Ft
2010.01.01-től 73.500,-Ft

2009. december 21., hétfő

Év végéig lehet visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe

Az év végéig lehet visszalépni az állami nyugdíjrendszerbe, az arra jogosultaknak december 31-ig kell jelezniük magánnyugdíjpénztáruknál, ha vissza akarnak térni a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerbe; a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A magánnyugdíjpénztári tagok egy része számára az Országgyűlés által 2009. június 29-én elfogadott törvény lehetővé tette, hogy 2009. december 31-ig visszaléphessenek a társadalombiztosítási (tb) nyugdíjrendszerbe.

A lehetőség azon pénztártagok számára nyílt meg, akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket, és önként (nem pályakezdőként) váltak magánnyugdíjpénztári taggá. Pénztári szakemberek 55-57 év felett célszerűnek látják a visszalépést.

A törvény lehetőséget ad arra is, hogy akik számára 2009. július 9-ét megelőzően tb öregségi nyugellátást állapítottak meg, és tb nyugellátásuk összegét (pénztári tagságukra tekintettel) 75 százalékos mértékben határozták meg, 2009 végéig kérhessék nyugellátásuk összegének ismételt megállapítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával.

Annak, aki a visszalépés mellett dönt, vagy megállapított nyugellátása módosítását kéri, erre vonatkozó kérelmét legkésőbb 2009. december 31-ig dokumentált módon - például tértivevényes levélben - el kell juttatnia ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz, ahol tag, illetve ahol utoljára tag volt. A határidőt feltétlenül be kell tartani, mert elmulasztása jogvesztéssel jár.

Emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás mértéke januárban

Megváltozik a rehabilitációs hozzájárulás (rh) mértéke és fizetésének módja január 1-jével - emlékeztet a Magyar Agrárkamara az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A változás értelmében az a vállalkozás, amely 20 főnél több dolgozót foglalkoztat, a továbbiakban köteles rh-t fizetni. A jogszabály érintheti az összes magyar mezőgazdasági kisvállalkozást - jegyzi meg a kamara. A közhasznú és közmunkásokat foglalkoztatókat, a fegyveres testületek és a kölcsönzött munkásokat foglalkoztató vállalkozásokat nem érinti ez a kötelezettség.

Azok a cégek fizetik a hozzájárulást, amelyek nem tudnak a náluk dolgozó munkavállalók 5 százaléka erejéig megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatni. Ennek mértéke 177.600 forint volt eddig évente, az öt százaléknak megfelelő személyekre számítva.

A jövő évtől viszont ez az összeg már 964.500 forintra nő egy személyre számítva. Vagyis az a cég, amely például 200 dolgozónak ad munkát, és nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozót, annak 10 ember után már 9,645 millió forint hozzájárulást kell fizetnie - tartalmazza a közlemény.

Kijátszható az egyszerűsített foglalkoztatás

Több mint tíz év után véget ér az alkalmi munkavállalói könyv visszaélésekkel teli pályafutása, áprilistól ugyanis felváltja az egyszerűsített foglalkoztatás intézménye. Az új szisztéma ugyanakkor nem biztos, hogy eléri a célját, mivel a jogalkotók akaratlanul is kiskapukat hagytak a feketemunkának.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM) történő foglalkoztatás 1997 óta ismert a hazai munkaügyi gyakorlatban. Több mint tízéves pályafutása során számtalan támadás érte ezt az atipikus foglalkoztatási formát: évek óta napirenden volt az AM könyves foglalkoztatás szabályainak szigorítása, melyet elsősorban a sorozatos visszaélések indokoltak. A parlament által újonnan elfogadott törvény értelmében jövő áprilistól megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, azonban úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás keretében továbbra is lehetőség lesz alkalmi munkavállalót foglalkoztatni.

Az új rendelkezés azonban hiába zár be számos kiskaput, újabbakat is nyit a feketemunka számára - mondta el a HR Portálnak Máriás Attila, a BDO Forte munkaügyi szaktanácsadója, aki maga is munkaügyi felügyelőként dolgozott éveken keresztül. Ilyen például, hogy a munkáltató csak a törvényben meghatározott tartalmú blanketta munkaszerződés alapján létesíthet egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt - látszólag, bizonyos esetekben ugyanis ettől el lehet tekinteni. Az elfogadott jogszabálytervezet szerint az öt naptári naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony esetén, vagy a 30 napot meg nem haladó növénytermesztési idénymunka esetén a blanketta szerződés megkötése nem kötelező (csak egy jelenléti ív kitöltése), aminek a szakember szerint rossz üzenete van. "Ez a lehetőség már önmagában növelni fogja a feketefoglalkoztatást, mely a jövő évi munkaügyi ellenőrzések statisztikáiból már kiolvasható lesz. Arról nem is beszélve, hogy annak a ténye, hogy nem minden esetben kötelező a szerződés megkötése, az új törvény kezdeti alkalmazásakor rengeteg félreértésre és téves értelmezésre ad majd okot, pontosan annál a foglalkoztatói körnél, ahol korábban jellemzően alkalmi munkavállalói könyvvel történt a foglalkoztatás" - magyarázta Máriás Attila.

Életszerűtlen az új bejelentési kötelezettség

További problémát fog jelenteni az új törvény által előírt bejelentési kötelezettség. A visszaélések elkerülése végett ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatás kapcsán a foglalkoztatónak bejelentési kötelezettsége lesz, amelyet egy erre a célra létrehozott központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül tud majd elektronikus formában, illetve telefonon megtenni.

A BDO Forte szakembere szerint a törvény ezen passzusa meglehetősen életszerűtlen. "Bár a korábban alkalmazott alkalmi munkavállalói könyvek kapcsán valóban voltak jelentős visszaélések, azonban egyszerűbben és életszerűen lehetett legalizálni a foglalkoztatást. Ehhez képest a változás nyomán a korábban alkalmi munkavállalókat foglalkoztató gazdáknak azon túl, hogy nő az adminisztrációs kötelezettsége, a szántóföld mellől be kell jelenteniük interneten (!) vagy telefonon a foglalkoztatást" - jegyezte meg Máriás Attila. Mint volt munkaügyi felügyelő hozzátette, mindez az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkatársait sem segíti kellően a feketemunka visszaszorításában, mivel a bejelentések megtételének gyakorlatban történő munkaügyi ellenőrzése is csak akkor lesz egyszerűbb a korábbiakhoz képest, ha a bejelentések kapcsán keletkező adatok a feldolgozás következtében a rendszerben eseményszerűen jelennek meg, és abból a munkaügyi felügyelők a valós állapotot tudják lekérdezni. Ez már csak azért is kérdéses, mert a normál munkaszerződéses foglalkoztatás kapcsán sem jelennek meg minden esetben eseményszerűen az adatok a rendszerben - tette hozzá Máriás Attila.

Mi az az egyszerűsített foglalkoztatás?

Az újonnan elfogadott törvény értelmében egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony természetes személy munkáltató által, kizárólag háztartási munkára, társasház munkáltató által kizárólag a társasház üzemeltetésére, alkalmi munkára, valamint idénymunkára. Az alkalmi munkavállalói könyv tehát a jelenlegi fizikai formájában megszűnik, azonban az alkalmi munka, mint olyan az egyszerűsített foglalkoztatás elismert formája lesz.

Az egyszerűsített foglalkoztatás tekintetében alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, valamint egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített határozott időre szóló munkaviszony. További, jelentősnek mondható változás, hogy a kiskönyves foglalkoztatástól eltérően az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkavállalót a Munka törvénykönyvében rögzített alapszabadság megilleti, ha a bejelentett foglalkoztatás meghaladja az egybefüggő 5 napot.

A közteherjegyet mi váltja fel?

A tervezet szerint a közteherjegy megszűnik, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben a foglalkoztatóknak bevallási kötelezettségük lesz. A rövid időtartamú háztartási, valamint az idénymunkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló után a munkáltató a nettó bér alapulvételével 30% közterhet fizet, egyébként pedig az általános szabályok lesznek irányadók a közterhek mértékére.

2009. december 20., vasárnap

Enyhültek az állami támogatásból történő kizárás egyes szabályai

A fekete foglalkoztatás miatt már az első elkövetéskor kizárja magát a cég az állami támogatást igénylő pályázatokból, viszont több vétséget két éven belül ismételten kell elkövetni a kizáráshoz - hívja fel a figyelmet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMFF) közleményében.
Idén június 1-től két olyan vétség létezik, amelyet elkövetve már az első alkalom után kizárja magát a cég az állami támogatást igénylő pályázatokból. Az első az, amikor bejelentés nélkül - azaz feketén - foglalkoztat valakit, míg a második esetben a szakszervezeti, illetve az üzemi tanácsi jogokat sérti meg.

Ez év november 1-jétől viszont azok a szabályok hatályosak, amelyek a két éven belüli ismételt jogsértést sújtják kizárással. Ilyen például a munkabérre, a külföldiek foglalkoztatására, vagy a munkaidő nyilvántartásra vonatkozó szabályok megsértése. Ezeket a jogsértéseket 2009. november 1. után "kell elkövetni", és ha több telephelye van a munkaadónak, akkor telephelyenként külön-külön számítanak a jogsértések. A jogsértést megállapító hatósági határozatnak végrehajthatónak, a bírósági ítéletnek pedig jogerősnek kell lennie ahhoz, hogy számításba lehessen venni.

Szinte mindenkinek jó lesz a szuperbruttósítás

A szabályváltozások miatt jövőre az adózók 99 százalékának emelkedhet a jövedelme - áll a BDO Forte elemzésében.

Jövőre életbe lép a szuperbruttósítás, azaz emelkedik az adóalap, ezzel párhuzamosan azonban csökken az adómérték, s e két ellentétes hatás összességében azt eredményezi, hogy az adózók 99 százalékának nőni fog a nettó keresete januártól - közölte a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég.

Az Országgyűlés által korábban elfogadott adótörvény-módosítások értelmében, 2010-től bevezetik a személyi jövedelemadózásban a szuperbruttósítást, amelynek lényege, hogy január 1-jétől az adóalap részévé válik a munkáltató által fizetett, foglalkoztatót terhelő járulék, illetve biztosítás hiányában az egészségügyi hozzájárulás összege is.

A szintén 2010-től életbe lépő személyi jövedelemadó-változások következtében az alsó adókulcs sávhatára kitolódik, csökkennek az adókulcsok és az adójóváírás keretei kibővülnek.

A változások az adózók egy jelentős körénél - az adójóváírást is figyelembe véve - összességében a nettó jövedelem növekedését eredményezik 2010-től - hívja fel a figyelmet Szolnoki Béla, a BDO Forte adótanácsadó partnere.

A BDO Forte számításai szerint havi 1 millió 434 ezer 450 forint jelenlegi bruttó keresetig jobban jár az adózó. Egy havi félmillió forintos bruttó jövedelemmel rendelkező munkavállaló például 13 ezer 800 forinttal kap többet jövőre, mint idén.
Forrás: http://nol.hu

Eltűnik az alkalmi munkavállalói könyv

A háztartási- és idénymunkák esetében sutba vágnák az alkalmi munkavállalói könyvet. Jönne helyette az egyszerűsített foglalkoztatás.

Az 1997 óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történt visszaélések miatt jövő januártól egyszerűsített foglalkoztatással lehet háztartási- és idénymunkára munkavállalókat alkalmazni, ennek a közterhe több lesz az eddiginél - az erről szóló törvénytervezetet a szociális és munkaügyi miniszter terjesztette a parlament elé.

Országgyűlés honlapján olvasható szöveg szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a következő tevékenységeket lehetne ellátni: háztartási munka, idénymunka, mezőgazdasági idénymunka, növénytermesztési idénymunka, illetve alkalmi munka. A törvényjavaslat közli azt a szerződésmintát, amelyet a munka megkezdése előtt ki kell töltenie a munkaadónak, és a feleknek alá kell írniuk azt. Ha a munka nem haladja meg az 5 napot - növénytermesztési idénymunkánál a 30 napot - akkor nem kell szerződést kötni.

Ha valaki már normál munkaviszonyban dolgozik, akkor nem lehet azt a munkaviszonyt egyszerű foglalkoztatássá alakítani.
Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe 40 százalék. Ezt a kifizetett - nettó - bér után a munkaadó fizeti, és ezen túlmenően sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak más fizetési kötelezettsége nincs. Sőt a munkavállalónak - ha az éves jövedelme az egyszerűsített foglalkoztatásból nem haladja meg az évi 840 ezer forintot - bevallást sem kell tennie.

A 40 százalék közteher nyugdíjra, baleseti egészségügyi ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosít. A befizetés 91,8 százaléka a nyugdíj alapé, 1,4 százalék az egészségbiztosítási-, 6,8 százalék pedig a munkaerő piaci alapé. A jelenleg működő munkavállalói könyv alapján vásárolt közteherjegy ellenértékéből 83 százalék a nyugdíjalapot, 6 százalék az egészségbiztosítási-, míg 11 százalék a munkaerő piaci alapot illeti.

A törvényjavaslat indoklása szerint az új rendszer kevesebb adminisztrációval jár, és megszünteti az alkalmi munkavállalói könyvvel való visszaélést - a fekete munkát. (A munkaviszonyt igyekeztek egyes munkavállalók így leplezni.) Ami pedig az adminisztrációt illeti, az az alkalmi munkavállalói könyvnél a közteher jegy beragasztásából, és annak aláírásából állt. Az új rendszerben viszont be kell jelenteni a munkavállalót, szerződést kell kötni, és át kell utalni a 40 százalékokat.

A közteher összege is emelkedik. Például aki napi 1800 forintot fizet jelenleg, annak 400 forintos közteherjegyet kell beragasztania az alkalmi munkavállalói könyvbe. Ez 22 százalékos közteher, míg 2399 forint napi díjnál a 400 forint 16 százalékot tesz ki. Másik példa: aki napi 3600 forintot fizetett az alkalmi munkavállalónak eddig, annak 1100 forintos közteherjegyet kellett beragasztania. Itt a közteher alig haladta meg a 30 százalékot, viszont 4600 forint napi bér után is ennyi volt a közteherjegy értéke, amely viszont még 25 százalékot sem tett ki. Az idén év végéig fel nem használt közteher jegyeket a jövő év végéig a posta visszaváltja.
Forrás: http://nol.hu

Hétfőn lejár az adózók határideje

Húszszázalékos bírság sújthatja a rosszul kalkuláló vállalkozásokat

Idén egy nappal később jár le az év végi adófeltöltésre megszabott határidő, ám ennek pusztán az az oka, hogy idén december 20-a vasárnapra esik. A cégeknek érdemes jól számolniuk, hogy elkerüljék a bírságot.

Feszülten várják a hétfőt a Pénzügyminisztériumban: e napig kell ugyanis a vállalkozásoknak befizetniük az éves működésük eredménye alapján az adót. Pontosabban kiegészíteniük az év közben befizetett előlegeket, hogy a most esedékes feltöltéssel együtt kiadják az éves várható adófizetési kötelezettséget.

Az adónaptár ugyan december 20-át írja elő határidőként, de mivel ez a nap vasárnapra esik, december 21-én is eleget lehet tenni a kötelezettségnek (az átfutások miatt a pénzforgalmi számlán pár nap múlva jelentkezik majd a végösszeg). Ami miatt idén kiemelt figyelem kíséri a társaságiadó-számla alakulását, hogy a hitelnyújtó szervezetek – köztük a Nemzetközi Valutaalap – hitelességi próbaként tekintenek a kormány 3,9 százalékos költségvetési hiánycéljára, annak teljesülésére.

A kormány a kiadásokat – állítása szerint – képes volt az év végén kordában tartani, de azt elismerték, fogalmuk sincs, hogy alakulnak az adóbevételek.

Aggodalomra van ok. Az év során látszott, hogy az eredeti, 540 milliárd forintos társaságiadó-bevételi terv nem tartható. Az első fél évben ugyan még jól jöttek az előlegek, de akkor még a 2007-es eredmények szerint megállapított összegek gazdagították a kincstárat. A fordulat júliusban jött: ekkortól a május végéig leadott 2008-as mérlegek, eredménybeszámolók szerint kellett már fizetni.

Márpedig a tavalyi évet már a válság jellemezte. A pénzügyi tárca visszavágta az előirányzatot 450 milliárd forintra, majd egy következő lépésben 418 milliárdra. Innen már nem engedtek többet: ahhoz, hogy meglegyen a sokszor módosított éves terv, 165 milliárdnak kellene bejönnie decemberben, a szokásos havi előlegből és a kiegészítésekből.

Egy éve több mint 174 milliárd folyt be az utolsó hónapban, vagyis látszólag nem lehet gond idén. Ámde tavalyhoz képest mintegy 20 százalékkal csökkentek idén novemberig a társaságiadó-bevételek. Ha ez a tendencia jellemzi decembert, akkor 140 milliárd forintnál állhat meg a számláló, vagyis 25 milliárd hiányozhat.

A társasági adó mellett a jövőre megszűnő különadót is most kell rendezni, valamint a bankoknak a hitelintézeti járadékot. Előbbinél szintén benne van a pakliban, hogy nem teljesül az előirányzat, de az utóbbi nem forog veszélyben. Az egyszerűsített vállalkozási adót fizetőknek is eszükbe kell vésniük, hogy hétfőn adót kell fizetni – aki pedig most akar bejelentkezni az eva hatálya alá, annak is hétfőig kell intézkednie. Érdemes pontosan belőni az öszszeget, mert ha a mostani feltöltéssel sem sikerül a tényleges, jövő májusban bevallandó adófizetési kötelezettség legalább 90 százalékát elérni, akkor a különbözetre 20 százalékos mulasztási bírságot állapít meg az APEH.
Forrás: http://nol.hu

2009. december 17., csütörtök

TOP 100 – Bemutatták az APEH és az MKIK közös kiadványát

Hétfőn mutatták be az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)) közösen összeállított TOP 100 elnevezésű kiadványát. A 2008. évi adatokat felvonultató kötetet bemutatóján beszédet mondott Oszkó Péter pénzügyminiszter, Szikora János az APEH elnöke és Parragh László, az MKIK elnöke.
A magyarországi vállalatok között továbbra is Mol, a pénzügyi szektorban pedig az OTP Bank vezeti a Top 100-as, illetve a TOP 50-es listát. A 2008. évi értékesítés nettó árbevétele alapján a Mol a legnagyobb vállalat Magyarországon 2.223,2 milliárd forinttal, amelyet az Audi Hungaria követ 1.484,5 milliárd forinttal.

A pénzügyi szektorban a 2008. évi mérlegfőösszeg alapján a TOP 50-es lista élén az OTP Bank áll 5.867,5 milliárd forinttal, a harmadik helyezett a CIB Bank 3.051,5 milliárd forinttal. A második helyezettet nem ismerteti a kiadvány (nem minden cég járult hozzá adatai közzétételéhez), a tavalyi második a K and H Bank volt.

A TOP 100 listára kerülés alsó határa 68 milliárd forint volt. Tavaly 100 milliárd forint feletti árbevételt hetven, 1.000 milliárd forint felettit három adózó ért el.

A legnagyobb 100 vállalkozás érte el 2008-ban a gazdálkodók árbevételének 35,1 százalékát, s a tavalyi kivitel 56 százalékát bonyolították le, miközben a létszám 11,2 százalékát foglalkoztatták. Az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel ebben a körben megközelíti a 100 millió forintot, ami háromszorosa az országos átlagnak.

Tavaly a 100 legnagyobb vállalat könyvelte el az adózás előtti eredmény 22 százalékát, a pénzügyi közvetítéssel együtt pedig a 36 százalékát. A TOP 100-as körben a 77 nyereséges vállalkozás 1.020 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, 23 társaság pedig együttesen 443 milliárd forint veszteséget realizált. Az 577 milliárd forintos pozitív egyenleg csupán 33,9 százaléka az előző évinek. A nyereség 52 százalékát 7 vállalkozás érte el.

A TOP 100-as listán szereplők nettó árbevétele tavaly 4,2 százalékponttal haladta meg a 9,4 százalékos országos átlagot, hozzájárulásuk a nemzetgazdasági szintű árbevételhez az előző évhez képest 3,8 százalékponttal javult.

A bemutatón Oszkó Péter pénzügyminiszter arról beszélt, hogy Magyarország nemcsak korábbi önmagához képest halad jobb pályán, hanem a versenytársakhoz képest is; a növekedést tekintve 2010-ben és 2011-ben a legjobb helyzetben lehet.A pénzügyminiszter hangsúlyozta: az államadósság és a lakossági adósság leszorítása prioritást élvez, mert végtelenül kiszolgáltatottá teszi az országot, és ez a növekedés serkentéséhez is nélkülözhetetlen. A költségvetési hiány mértéke arról szól, hogy milyen gyorsan tudjuk csökkenteni az államadósságot. A miniszter szerint van rá esély, hogy az idei évre jelzett hiányt tartani tudjuk, és a jövő évit is, amíg a mostani kormány kontrollálja a kiadásokat. A vállalkozások most háromszor annyi kamatköltséget fizetnek, mint társasági adót, elemi versenyképességi kérdés tehát, hogy Magyarország mennyire hiteles adós, ez ugyanis a forintkamatok szintjét is befolyásolja – jelezte a miniszter.

Szikora János, az APEH elnöke elmondta: a válság hatására nem esett vissza a regisztrált adózók száma, december 5-ig 76.722 új vállalkozást regisztráltak, és 62.120 szűnt meg. A tevékenységüket bejelentés nélkül végzők száma sem ugrott meg.
A tavalyi egész évi 31,3 milliárd forinttal szemben ugyanakkor az idén november végéig már 47,2 milliárd forintra kértek társasági adóelőleg mérséklést a vállalkozások. Fizetési kedvezményt is nagyobb összegben igényeltek.
A hátralékok összege 400 milliárd forinttal emelkedett 2008 végéhez képest. A működő adózók hátraléka is mintegy 100 milliárd forinttal nőtt azzal összefüggésben, hogy az adóhatóság hosszabb időre, nagyobb összegben engedélyez fizetési kedvezményt.
A válság miatt a részletfizetés helyett többen kérnek fizetéshalasztást (türelmi időt), egyéni helyzethez igazított ütemezéssel - mondta Szikora János.
Nőtt a felszámolások száma is: míg tavaly egész évben 10.594 felszámolást kezdeményeztek (az APEH 6.841-et), az idén az első 11 hónapban 11.779-et (az APEH 5.699-et).

Parragh László, az MKIK elnöke úgy vélekedett: a gazdaság dinamizálásáról érdemben még nem beszélhetünk. Úgy vélekedett: az egyensúly megteremtése nem elég, meg kell találni a növekedési lehetőségeket is. Vannak területek, ahol célzott programokkal tompítani lehetne a válság hatásait - mondta. A GDP 6,7 százalékos csökkenése 8,5 százalékkal rontja a vállalkozások jövedelmi pozícióját - mutatott rá. A tb-járulék mérséklése ugyan 300 milliárd forinttal csökkentette az élőmunka terheit, ezt azonban az egyéb terhek ellensúlyozták az MKIK elnöke szerint.

Alkalmi munkavállalói könyvről

Jövő év április elsejével megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, azokat 2010. július 31-ig kell leadni; az egyszerűsített munkavállalást elektronikus úton kell bejelenteni.

Az Országgyűlés 175 igen, 163 nem, 4 tartózkodás mellett fogadta el hétfőn este az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt.

A rövid időtartamú háztartási, valamint mezőgazdasági idénymunkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló után a munkáltató a nettó bér alapulvételével 30 százalék közterhet fizet, egyébként az általános szabályok irányadók a közterhek mértékére.

A jövőben egyszerűsített adminisztrációval lehet foglalkoztatni a valódi alkalmi munka, a mezőgazdasági idénymunka, a magánszemély háztartásában végzett munka, és idegenforgalmi idénymunka esetében; a munkavállalók az adott évben több munkáltatónál is létesíthetnek időkorlát nélkül, egyszerűsített foglalkoztatási keretbe tartozó munkaviszonyt.

A mezőgazdasági idénymunka kivételével munkaszerződést kell kötni írásban legkésőbb a munka megkezdéséig.

A munkáltató az elektronikus bejelentést választása szerint megteheti a választása szerint központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, mobiltelefonon internet-szolgáltatás nélkül, és a magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is.

A változtatás célja egyebek mellett az volt, hogy az új rendszer tehermentesítse a munkaügyi központokat és a munkavállalókat is, mivel nem kell kiváltani a munkavállalói könyvet.

Magyar átlagbérek: ki keres a legtöbbet?

A magyarországi bruttó átlagbér: 216.100 forint, azaz körülbelül 800 euro. Ez jelenleg magasabb, mint Szlovákiában, ahol ez 213 000 forintnak megfelelő 789 euro, és alacsonyabb, mint Csehországban, ahol az országos bruttó átlagbér eléri a 244.860 forintot, vagyis 895 eurót - derül ki a Merces felméréséből.

Hazánkban továbbra is lényeges eltérés mutatkozik a férfi és női munkavállalók átlagos jövedelmi szintjei között. Míg a "teremtés koronái" 240.000 forintot vihetnek haza átlagosan, addig a "második nem" tagjai átlagosan (és országos szinten) mindössze 193.700 forintot.

A pályakezdőket is magába foglaló 17 és 24 év közötti korcsoport bruttó országos átlagbére 157.800 forint. (A több mint egy éve folyamatosan állást-kereső friss diplomások többsége persze ezzel az összeggel is kibékülne, amennyiben sikerülne elhelyezkednie). Az evidenciáknál azonban lényegesen érdekesebb a Merces kutatóinak az a kimutatása, hogy a 24 és 34 év közötti generációk tagjai átlagosan lényegesen jobban keresnek (229.700 forint), mint a 35 és 45 év közötti korosztály (216.000), nem is beszélve a nyugdíjas életkorhoz egyre jobban közelítőkről (211.700 forint).

Megyék átlagfizetések szerinti rangsorában is meglepetést kelthet sokak számára, hogy Békés megye végzett az utolsó helyen (az egy főre jutó 164.500 forintos átlagjövedelemmel), ami megközelítően százezer forinttal alacsonyabb, mint a fővárosi átlag (262 000 forint). Budapesten kívül a vidéki régiók tekintetében Fejér és Komárom-Esztergom megye vezetnek (208.300, és 205.000 forint átlagos bruttó bérszínvonallal), továbbra is éles tehát a szakadék a főváros és a vidéken élők jövedelmi viszonyainak tekintetében.

A Merces legutóbbi kutatásában az is szemet szúrhat, hogy a megvizsgált mintegy 14-féle béren kívüli juttatásból a legmagasabb arányt a munkába járás költségei érték el (28 százalék). A meghatározott mértéken felüli étkezési hozzájárulás (11 százalék) és a flexibilis munkaidő (11 százalék) minden tízedik álláskeresőt érint csupán.

A pozíciószintek vizsgálata során éles ellentét mutatkozik abban, hogy míg (természetes módon) a cégvezetők állnak az élen, a maguk 596.500 forintos bruttó országos átlagfizetésükkel, ehhez képest a segédmunkások jó, ha átlagosan bruttó 99.800 forintot keresnek (hivatalosan).

A marketinggel, pr-rel és reklámmal foglalkozó honfitársaink a harmincöt szakterület összehasonlító elemzése során az első egyharmad felső kategóriájába sorolódtak, a maguk havi 303.60 forintos országos bruttó átlagkeresetével. Őket persze lényegesen megelőzik az információs technológia (352.400 forint), a telekommunikáció (357.500 forint) vagy éppen a gyógyszeripar (313.700 forint) területén tevékenykedő munkavállalók.

Forrás: http://www.ugyvezeto.hu/

Teljes a fejetlenség az új járulékfizetési szabályok körül

Januártól szakmánként más-más minimális járulékot kell befizetni a vállalkozások és egyéni vállalkozók közreműködői tagjai után. Jelenleg teljes a fejetlenség az érintettek körében, mert mindenkinek magának kellene megsaccolnia, mennyi is a munkájának az átlagos, azaz a piaci értéke.

Jövő év elejétől újfajta elvárásokat támaszt a kormány az egyéni és társas vállalkozókkal szemben. Szakmánként kellene meghatározni a minimum járulékalapot a személyes közreműködésre, ami után be kell befizetni az adót és járulékot.

Nincs hivatalos, központi elvárás, mindenkinek magának kellene valahonnan begyűjtenie az adatokat és kiszámítania, mennyit kellene befizetnie ahhoz, hogy ne büntethesse meg az APEH. A törvényben arról írnak: az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás közreműködő tagja után legalább a vállalkozás tevékenységének piaci értéke után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.

Több szakmában is teljes a pánik. Így például az építőiparból élők sem tudják, hogyan számoljanak, de a művésztársadalom is tanácstalan, hiszen sok színház a közalkalmazotti szakmai minimálbért sem tudja kifizetni, ezért inkább vállalkozóként foglalkoztatja a színészeket vagy zenészeket. A művészeknél egyébként is jellemző, hogy szabadúszóként dolgoznak. Lehetetlen átlagos piaci értéket számítani.

A változások egyébként egymillió vállalkozást érinthetnek.

2009. december 15., kedd

Kollár Katalin előadása az EVA változásairól



Forrás: http://www.youtube.com/

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva) feltöltése

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) valamennyi alanyának az adóelőleget ugyancsak december hó 20. napjáig kell kiegészíteni.

Az adóelőleg kiegészítési kötelezettségüket elmulasztó adózóknak mulasztási bírság kiszabásával kell számolniuk. A feltöltési kötelezettséget az éves várható adó 100 százalékára kell teljesíteni, de mulasztási bírság csak a 90 százalék alatti teljesítés esetén szabható ki. A mulasztási bírság alapja a befizetett adóelőleg és a fizetendő adó 90 százalékának különbözete, mértéke legfeljebb a bírság alap 20 százaléka.

A mulasztás jogkövetkezménye azt az adóalanyt is terheli, aki a törvényben meghatározott határidőt akár csak 1-2 nappal mulasztja el, ezért a feltöltési kötelezettségről olyan időpontig célszerű gondoskodni, hogy a pénzintézet legkésőbb – mivel az idei évben december 20-a munkaszüneti napra esik, ezért az azt követő első munkanapon, azaz - december 21-i terhelési nappal teljesítse az adózó átutalási megbízását.

Társasági adó feltöltési kötelezettség

December 21-ig a társaságoknak az eddig befizetett társasági adóelőlegeket, különadó előlegeket és iparűzési adó előlegeket - a naptári évvel megegyező adóév esetén – a korábbi évekhez hasonlóan ki kell egészíteniük az éves várható adó összegére. Társasági adó kiegészítésére azok a társaságok kötelezettek, amelyeknek az éves szinten számított árbevétele a tárgyévet megelőző adóévben meghaladta az 50 millió forintot.

Amennyiben az adózók nem tesznek eleget a kívánt mértékben feltöltési kötelezettségüknek, azaz december 21-ig nem fizetik meg legalább az éves adókötelezettség 90 százalékát, a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalék mulasztási bírság sújtja őket, amit az adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság automatikusan szab ki a május 31-én benyújtott bevallások alapján.

A feltöltési kötelezettség számítása során figyelni kell arra, hogy a társaság a lehető legpontosabban megbecsülje adózás előtti eredményét az év hátralévő időszakára vonatkozóan, s minden lehetséges adóalap módosító tételt figyelembe vegyen. Érdemes továbbá minden olyan lehetőséget megfontolni, amellyel biztosítani lehet az esetleges feltöltési hiányból fakadó mulasztási bírság elkerülését (ilyen például a csökkentő tételek nagyságának óvatosabb becslése).

A társasági adóelőleg kiegészítéssel kapcsolatban az erre kötelezett társaságoknak bevallási kötelezettségük is van, amelynek szintén december 21-ig kell eleget tenniük a 0901-es nyomtatvány benyújtásával. A nyomtatvány kitöltése során különös figyelmet kell fordítani a megfelelő összeg bevallására, mivel az esetlegesen rosszul bevallott összeg miatt az adófolyószámlán adóhátralék keletkezhet. Ennek következményeként a társaság eleshet olyan adóalap csökkentési lehetőségektől, amelyek feltétele, hogy a társaságnak ne legyen adótartozása.

A feltöltési kötelezettség önellenőrzéssel módosítható, azaz lehetőség nyílik a bevallott és befizetett összeg javítására, például a feltöltési kötelezettség növekedése esetén önellenőrzési pótlék megfizetésével egyidejűleg.

Azon társaságoknak, amelyeknek társasági adó feltöltési kötelezettsége keletkezik, nemcsak a társasági adójukat, hanem a helyi iparűzési adójukat valamint különadójukat is ki kell egészíteniük a várható adó összegére.

A helyi iparűzési adó feltöltésének teljesítésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a feltöltési kötelezettségnek a több önkormányzati telephellyel is rendelkező vállalkozásoknak minden önkormányzat esetében külön-külön eleget kell tenni. Ez már csak az idén van így, mert az iparűzési adóval kapcsolatos hatósági feladatok 2010. január 1-jével az önkormányzatoktól az állami adóhatósághoz kerülnek.


Forrás: http://adozona.hu

Alkotmányellenes a családi pótlék adóztatása

Alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendelkezéseket, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette őket az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. december 15-i határozatában. A kormányszóvivő szerint a költségvetési hiánycélt a döntés nem érinti.

A testület közleménye szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, sérti az arányos közteherviselés elvét, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik.

Az Ab megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összeszámítása és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem volna alkotmányellenes. A döntés értelmében a családi pótlék címén megszerzett bevételből nem kell jövedelmet megállapítani.

Az Ab döntését az előzte meg, hogy a személyi jövedelemadó törvény szeptembertől hatályos rendelkezései szerint a gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába bele kell számítani a családi pótlék összegének felét-felét - függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülő kapja. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint az a szabály, amely jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét annál a szülőnél is, akinek nem folyósítja a juttatást az állam, sérti az arányos közteherviselés elvét. Ugyanis ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik.

Az Ab azt is megállapította, hogy a családi pótlék bevonása az adóalapba sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét. A most alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezések ugyanis azt eredményezhették volna, hogy minél több gyerekről gondoskodik a szülő, jövedelméből annál több adót fizetne.


Forrás: http://www.origo.hu/