A magyarországi bruttó átlagbér: 216.100 forint, azaz körülbelül 800 euro. Ez jelenleg magasabb, mint Szlovákiában, ahol ez 213 000 forintnak megfelelő 789 euro, és alacsonyabb, mint Csehországban, ahol az országos bruttó átlagbér eléri a 244.860 forintot, vagyis 895 eurót - derül ki a Merces felméréséből.
Hazánkban továbbra is lényeges eltérés mutatkozik a férfi és női munkavállalók átlagos jövedelmi szintjei között. Míg a "teremtés koronái" 240.000 forintot vihetnek haza átlagosan, addig a "második nem" tagjai átlagosan (és országos szinten) mindössze 193.700 forintot.
A pályakezdőket is magába foglaló 17 és 24 év közötti korcsoport bruttó országos átlagbére 157.800 forint. (A több mint egy éve folyamatosan állást-kereső friss diplomások többsége persze ezzel az összeggel is kibékülne, amennyiben sikerülne elhelyezkednie). Az evidenciáknál azonban lényegesen érdekesebb a Merces kutatóinak az a kimutatása, hogy a 24 és 34 év közötti generációk tagjai átlagosan lényegesen jobban keresnek (229.700 forint), mint a 35 és 45 év közötti korosztály (216.000), nem is beszélve a nyugdíjas életkorhoz egyre jobban közelítőkről (211.700 forint).
Megyék átlagfizetések szerinti rangsorában is meglepetést kelthet sokak számára, hogy Békés megye végzett az utolsó helyen (az egy főre jutó 164.500 forintos átlagjövedelemmel), ami megközelítően százezer forinttal alacsonyabb, mint a fővárosi átlag (262 000 forint). Budapesten kívül a vidéki régiók tekintetében Fejér és Komárom-Esztergom megye vezetnek (208.300, és 205.000 forint átlagos bruttó bérszínvonallal), továbbra is éles tehát a szakadék a főváros és a vidéken élők jövedelmi viszonyainak tekintetében.
A Merces legutóbbi kutatásában az is szemet szúrhat, hogy a megvizsgált mintegy 14-féle béren kívüli juttatásból a legmagasabb arányt a munkába járás költségei érték el (28 százalék). A meghatározott mértéken felüli étkezési hozzájárulás (11 százalék) és a flexibilis munkaidő (11 százalék) minden tízedik álláskeresőt érint csupán.
A pozíciószintek vizsgálata során éles ellentét mutatkozik abban, hogy míg (természetes módon) a cégvezetők állnak az élen, a maguk 596.500 forintos bruttó országos átlagfizetésükkel, ehhez képest a segédmunkások jó, ha átlagosan bruttó 99.800 forintot keresnek (hivatalosan).
A marketinggel, pr-rel és reklámmal foglalkozó honfitársaink a harmincöt szakterület összehasonlító elemzése során az első egyharmad felső kategóriájába sorolódtak, a maguk havi 303.60 forintos országos bruttó átlagkeresetével. Őket persze lényegesen megelőzik az információs technológia (352.400 forint), a telekommunikáció (357.500 forint) vagy éppen a gyógyszeripar (313.700 forint) területén tevékenykedő munkavállalók.
Forrás: http://www.ugyvezeto.hu/
Hazánkban továbbra is lényeges eltérés mutatkozik a férfi és női munkavállalók átlagos jövedelmi szintjei között. Míg a "teremtés koronái" 240.000 forintot vihetnek haza átlagosan, addig a "második nem" tagjai átlagosan (és országos szinten) mindössze 193.700 forintot.
A pályakezdőket is magába foglaló 17 és 24 év közötti korcsoport bruttó országos átlagbére 157.800 forint. (A több mint egy éve folyamatosan állást-kereső friss diplomások többsége persze ezzel az összeggel is kibékülne, amennyiben sikerülne elhelyezkednie). Az evidenciáknál azonban lényegesen érdekesebb a Merces kutatóinak az a kimutatása, hogy a 24 és 34 év közötti generációk tagjai átlagosan lényegesen jobban keresnek (229.700 forint), mint a 35 és 45 év közötti korosztály (216.000), nem is beszélve a nyugdíjas életkorhoz egyre jobban közelítőkről (211.700 forint).
Megyék átlagfizetések szerinti rangsorában is meglepetést kelthet sokak számára, hogy Békés megye végzett az utolsó helyen (az egy főre jutó 164.500 forintos átlagjövedelemmel), ami megközelítően százezer forinttal alacsonyabb, mint a fővárosi átlag (262 000 forint). Budapesten kívül a vidéki régiók tekintetében Fejér és Komárom-Esztergom megye vezetnek (208.300, és 205.000 forint átlagos bruttó bérszínvonallal), továbbra is éles tehát a szakadék a főváros és a vidéken élők jövedelmi viszonyainak tekintetében.
A Merces legutóbbi kutatásában az is szemet szúrhat, hogy a megvizsgált mintegy 14-féle béren kívüli juttatásból a legmagasabb arányt a munkába járás költségei érték el (28 százalék). A meghatározott mértéken felüli étkezési hozzájárulás (11 százalék) és a flexibilis munkaidő (11 százalék) minden tízedik álláskeresőt érint csupán.
A pozíciószintek vizsgálata során éles ellentét mutatkozik abban, hogy míg (természetes módon) a cégvezetők állnak az élen, a maguk 596.500 forintos bruttó országos átlagfizetésükkel, ehhez képest a segédmunkások jó, ha átlagosan bruttó 99.800 forintot keresnek (hivatalosan).
A marketinggel, pr-rel és reklámmal foglalkozó honfitársaink a harmincöt szakterület összehasonlító elemzése során az első egyharmad felső kategóriájába sorolódtak, a maguk havi 303.60 forintos országos bruttó átlagkeresetével. Őket persze lényegesen megelőzik az információs technológia (352.400 forint), a telekommunikáció (357.500 forint) vagy éppen a gyógyszeripar (313.700 forint) területén tevékenykedő munkavállalók.
Forrás: http://www.ugyvezeto.hu/
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése