A munkaerő-piaci járulék fizetésének sajátos szabályai

Ahogy közismert, ez év január 1-jétől korábban a foglalkoztatási törvényben szabályozott munkaadó, munkavállalói és vállalkozói járulék beépült a társadalombiztosítási és egyéni járulékba.

Ez a munkaadói járulék vonatkozásában azt jelenti, hogy a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék 1 százalékos részét képezi és szinte valamennyi biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetében hozzá kell járulnia a foglalkoztatónak a munkaerő-piaci alaphoz is.

Ahogy a "szinte" szócska is jelzi, akad kivétel, nevezetesen a mezőgazdasági őstermelő, aki - amennyiben a járulékalapja a minimálbér (tehát kezdő vagy előző évi bevétele elérte a 8 millió forintot) - a 27 százalék helyett csak 2 százalék egészségbiztosítási és 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. (Amennyiben önkéntes döntéssel a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni járulékfizetést vállal, akkor viszont már rá is a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék vonatkozik.)

Az egyéni járulékba szintén beépítésre került a munkavállalói, illetve vállalkozói járulék. 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási járulék új elnevezése: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra "bővült", a mértéke pedig 7,5 százalékra nőtt, melyből 1,5 százalékot tesz ki a munkaerő-piaci járulék.

Ezt az 1,5 százalékot azonban nem kell valamennyi jogviszony esetében megfizetni, ahogy nem minden munkavállalót és minden járulékalapot képező jövedelmet sem terheli az egyéni munkaerő-piaci járulék.

Az 1,5 százalékos kötelezettség csak

- munkaviszony,

- egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony

esetén áll fenn.

Nem terheli az 1,5 százalék azt a foglalkoztatottnak a jövedelmét, aki

- saját jogú nyugdíjas, illetve

- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.

Az egyéni és társas vállalkozó - fentieken túl - akkor sem kötelezett a munkaerő-piaci járulékra, ha a vállalkozói jogviszonya mellett

- munkaviszonyban áll vagy

- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

A kötelezettség vonatkozásába nincs jelentősége annak, hogy a munkaviszonyban a munkaidő hossza eléri-e a heti 36 órát (tehát előfordulhat, hogy a vállalkozó minimumjárulék fizetésére kötelezett, terheli a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, de 1,5 százalékot nem kell fizetnie. Ezzel szemben a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszonyban álló vállalkozó is kötelezett az 1,5 százalék fizetésére.(Ez utóbbi helyzetre viszont sem a minimum járulékfizetéssel, sem pedig a pénzbeli egészségbiztosításra vonatkozó szabályok nem térnek ki.)

És végül meg kell említenünk, hogy azok után a juttatások, amelyek eddig mentesek voltak az egészségbiztosítási járulék alól (jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg) a továbbiakban az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot sem kell megfizetni.

Forrás: http://www.kalkulator.hu/