Az SZJ-szám és a TESZOR-kód szerepe a számlázásban

A számlán a terméket beazonosító vtsz., valamint a szolgáltatást beazonosító SZJ szám feltüntetése akkor sem kötelező (az a számlakibocsátó választásától függ), ha azokra az áfatörvény kifejezetten hivatkozik. (Természetszerűleg, amennyiben az adóalany kívánja, illetve a partnerével ebben megegyeztek, feltüntetheti ezt az adatot, hiszen annak a felek között számos esetben jelentősége lehet.)

Forrás: http://www.onadozo.hu/
            http://www.apeh.hu/

16 százalékos szja bevezetését fontolgatja a kormány

A miniszterelnök szóvivője újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az adócsökkentés a kormány által kijelölt egyik fő irány.

"A kormány előtt levő és mérlegelendő variációk közül az egyik egy egykulcsos, 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó rendszer. Amikor a kormány ezt elemzi, azt is vizsgálat alá veszi, hogy a családi elemek miként tudnak, vagy tudnának abban megjelenni". Az átalakítás és a bevezetés időpontja is "a mérlegelendő szempontok között van" - mondta a szóvivő.

Matolcsy György kifejtette, vizsgálják a környező országok egykulcsos személyi jövedelem adó gyakorlatát, amelynek mértéke 15-20 százalék között van. A miniszter úgy látja, hogy 2011 január elsejétől bevezethető az egykulcsos adó, s két éves időtávban véglegesíthető a családi egykulcsos adózás is Magyarországon. Úgy vélte, az 58 adónem akár ötödét is ki lehet vezetni még az idén, s el tudnak indítani egy 3 éves radikális adócsökkentési csomagot is.
 
Forrás: http://www.vg.hu/

Kikre figyel az APEH 2010-ben?

Elérhetővé vált az APEH 2010-es ellenőrzési irányelve, így megismerhetik az adózók, hogy kikre, illetve mikre figyel idén kiemelten az adóhatóság.

2010-ben az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem; az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok; a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem, valamint a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás - derül ki az APEH 2010-es ellenőrzési irányelvéből.

Az adóhatóság kiemelt figyelmére számíthatnak a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemben, a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemben, a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, ha jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutató fele. Az irányelv szerint hangsúlyt kell fektetni a vendéglátóhelyek, illetve a rendezvények hostessei foglalkoztatásának vizsgálatára is.

A szórakoztató tevékenységet folytató nonprofit szervezetek, egyesületek, klubok, szerencsejáték-szervezők is az adóhatóság fokozott érdeklődésére számíthatnak idén. Az irányelv általánosságban megemlíti: fokozott figyelemmel kell kísérni azokat a vállalkozásokat, vállalkozókat, akik járulékfizetési kötelezettségüket a tevékenységre jellemző keresetnél alacsonyabb összeg után teljesítik. Folytatódnak a dokumentum szerint a vagyonosodási vizsgálatok is.

Az APEH 2010-es ellenőrzési irányelvei teljes terjedelmében megtekinthetők itt: 2010.Ellenőrzési irányelv-20100217.pdf
 
Forrás: http://www.fn.hu/

A Multi-level Marketing elven működő vállalkozások, magánszemélyek adózása

A Multi-level Marketing elven működő cégek az adóhatóság tudomása szerint úgy működnek, hogy azok az ügynökök, tanácsadók (magánszemélyek, egyéni vállalkozók, társaságok), akik újabb ügyfeleket (leendő ügynököket, tanácsadókat) szereznek a Multi-level társaságnak, az újabb ügyfelek vásárlásának valamilyen hányadát jutalékként megkapják. Ezen túl a tanácsadók a saját vásárlásaik után is árengedményben részesülhetnek. Természetesen az ügynökök, tanácsadók fő tevékenységükként a Multi-level társaságtól beszerzett árukat harmadik személyek felé továbbértékesítik.

1. Tud-e a hivatal erről a kereskedelmi tevékenységről?

Az állami adóhatóság tisztában van azzal, hogy több, a fenti elvek alapján működő cég működik Magyarországon. Ezen cégek ellenőrzése az általános eljárási szabályok szerint folyik. Tekintettel arra, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Elnökének az ellenőrzési feladatok 2008. évi ellátásáról szóló 7001/2008. (AEÉ. 2.) APEH irányelve a fenti területet nem jelölte meg kiemelt ellenőrzési területként, így ezek a cégek adózói bejelentések, a bevallások és adatszolgáltatások alapján végzett kockázatelemzés vagy véletlenszerű kiválasztás alapján kerülnek jelenleg az adóhatóság látókörébe.

2. Legális dolog-e az ilyesmi?

Önmagában az, hogy valaki Multi-level Marketing elven működő céget alapít, vagy üzemeltet, az adózásra vonatkozó előírásokba nem ütközik. A Multi-level társaságokra speciális adózási előírások nem vonatkoznak, így ezeknek a cégeknek és az ott tanácsadóként dolgozó személyeknek ugyanazon általános szabályok szerint kell az adókötelezettségüket teljesíteniük, mint a nem Multi-level cégeknek.

Az állami adóhatóság nem rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére, hogy a Multi-level Marketing cégek esetleg milyen más, az adózáshoz nem kapcsolódó szabályokba ütközhetnek.

3. Milyen adózási szabályok vonatkoznak a Multi-level Marketing tevékenységet folytatókra?

Elöljáróban kiemelendő, hogy a jogszabályokba ütköző, akár bűncselekményt megvalósító tevékenységből származó jövedelem is adóköteles.

A Multi-level társaság ügynökeként, tanácsadójaként magánszemély, egyéni vállalkozó és más társaság is közreműködhet, mely esetekben eltérő adózási szabályok vonatkoznak az adózókra.

3.1. Abban az esetben, ha az ügynök magánszemély, akkor az új ügyfelek beszervezése fejében kapott ügynöki jutalék a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének minősül. Ha a magánszemély és Multilevel társaság között esetlegesen munkaszerződés jönne létre, akkor a fenti bevétel nem önálló tevékenységből származó bevétel, azaz bér lesz. Mindkét esetben a magánszemélynek a jövedelme után az adótábla szerinti adót kell megfizetnie, míg a Multilevel társaság kifizetőként, foglalkoztatóként köteles eljárni. Azaz a cég köteles levonni az adóelőleget, és saját kötelezettségeként köteles a járulékokat (esetlegesen az egészségügyi hozzájárulást) megfizetni.

A fentiek szempontjából magánszemélynek minősül az az egyéni vállalkozó is, akinek a vállalkozási tevékenysége nem terjed ki az ügynöki tevékenységre. Azaz egy fröccsöntő kisiparos egyéni vállalkozó az ügynöki tevékenység szempontjából magánszemélynek minősül. Azonban az evás egyéni vállalkozó – amennyiben a tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül – ügynöki bevétele is evás bevételnek minősül, függetlenül attól, hogy a vállalkozói engedélye az ügynöki tevékenységre kiterjed-e, mivel az eva adóalany más tevékenységével kapcsolatban sem lehet áfa adóalany. Amennyiben az evás egyéni vállalkozó ügynöki tevékenysége nem üzletszerű vagy rendszeres, akkor a jövedelme szintén minősülhet a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó önálló tevékenységből származó jövedelemnek.

Az ügynöki tevékenységből származó bevételről a magánszemélynek akkor kell számlát kiállítania, ha ez a tevékenysége az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (1) bekezdése szerint gazdasági tevékenységnek minősül, ha azt rendszeresen és/vagy üzletszerűen végzi. A magánszemély e tevékenységgel összefüggésben, ez esetben az áfa alanyává válik, így a tevékenységét adószám birtokában gyakorolhatja és a bevételéről számlát kell kiállítania.

3.2. Amennyiben az ügynök olyan egyéni vállalkozó, aki az egyéni vállalkozói tevékenységei között az ügynöki tevékenységét is bejelentette, akkor az új ügyfelek beszervezése ellenében kapott jutalék egyéni vállalkozói bevételnek minősül, amely után az egyéni vállalkozó a rá vonatkozó (az általános szja szerinti, vagy az átalányadózókra, illetve az eva alanyokra vonatkozó) adózási szabályok szerint teljesíti az adókötelezettségét.

A társaság az ügynöki díj egészét kiutalhatja az egyéni vállalkozók részére, abból adóelőleget vonni nem kell. A társaságnak ebben az esetben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Az egyéni vállalkozónak az ügynöki tevékenység ellenértékeként megszerzett bevételről a rá vonatkozó szabályok szerint számlát kell kiállítania.

3.3. Társaságok esetén az ügynöki tevékenységet végző társaság bevételének minősül az új ügyfelek beszervezése fejében kapott juttatás. A bevétel után a társaság a rá vonatkozó (társasági adóalanyra, eva adóalanyra vonatkozó) adózási szabályok szerint köteles az adókötelezettségét teljesíteni.

A Multilevel társaságnak ebben az esetben a kifizetett összeggel kapcsolatban további adókötelezettsége nem keletkezik.

Az ügynök társaság a bevételről a rá vonatkozó szabályok szerint számla kibocsájtására köteles.

4. A magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és a társaságok esetében egyaránt igaz, hogy az adózó saját vásárlására tekintettel kapott árengedménnyel kapcsolatban külön adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

5. A Multi-level társaságtól beszerzett áruk továbbértékesítése során az ügynökök, tanácsadók az eladási ár (bevétel) és a beszerzési ár (költség) különbözete alapján megállapítható jövedelemre, eredményre tesznek szert, amely után a rájuk vonatkozó adózási szabályok (személyi jövedelemadó, társasági adó) alapján teljesítik az adókötelezettségüket. Az átalányadózó egyéni vállalkozók és az eva adóalanyok csak a bevételük alapján állapítják meg az adókötelezettségüket, mivel az átalányadózók a bevétel meghatározott hányadát vonhatják le a bevételükből, míg az eva alanyok a bevételük egésze után teljesítik az adókötelezettségüket.

Amennyiben az ügynökök áfa alanyok – és nem választották az alanyi mentességet, vagy nem jogosultak arra, illetve nem eva alanyok – akkor a továbbértékesített termékek értékesítésekor felszámított áfára tekintettel adófizetési és bevallási kötelezettségük is keletkezik, természetesen azzal, hogy a termékek beszerzése során felszámított áfát levonásba helyezhetik.

6. Részletesebb, illetve további tájékoztatást találhat a 110/2004. Számviteli kérdésre, illetve az 1994/272. és 1998/21. Adózási kérdés adott válaszokban, továbbá az APEH honlapján (www.apeh.hu) az Adózási Információk/Információs füzetek 2008 alcím alatt található információs füzetekben.

Az egyszerűbb eljárás mellett van az APEH

Az idén a tavalyinál többen választhatják az egyszerűsített szja-bevallást, az erről szóló nyilatkozatot február 15-ig juttathatják el a jogosultak az adóhatóságnak – közölte tegnap az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal.

Az APEH tájékoztatása szerint 2009-ben csaknem 340 ezren kérték ezt megoldást, közülük több mint 279 ezer adózónak az adóhatóság készítette el az szja-bevallást az egyszerűsített bevallás keretében.

Ez utóbbit azok a magánszemélyek választhatják, akik nem kértek munkáltatói adómegállapítást, az adóévben kizárólag munkáltatótól vagy kifizetőtől származó bevallási kötelezettség alá eső bevételt szereztek, és ezekből adót vagy adóelőleget vontak le, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfeleltek.

Az APEH január 31-ig postázta ki az egyszerűsített bevalláshoz szükséges 0953Ny jelzésű nyilatkozatot, amely egyébként valamennyi ügyfélszolgálati irodában ingyenesen beszerezhető, illetve az adóhatóság honlapjáról – www.apeh.hu – is letölthető.

Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján készíti el a bevallás ajánlatát, és legkésőbb 2010. április 30-ig megküldi a magánszemély által megadott postai vagy e-mail címre. Az aláírt bevallást a magánszemélynek május 20-ig kell visszaküldenie az adóhatósághoz.

 

Forrás: http://www.vg.hu/

A munkaerő-piaci járulék fizetésének sajátos szabályai

Ahogy közismert, ez év január 1-jétől korábban a foglalkoztatási törvényben szabályozott munkaadó, munkavállalói és vállalkozói járulék beépült a társadalombiztosítási és egyéni járulékba.

Ez a munkaadói járulék vonatkozásában azt jelenti, hogy a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék 1 százalékos részét képezi és szinte valamennyi biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetében hozzá kell járulnia a foglalkoztatónak a munkaerő-piaci alaphoz is.

Ahogy a "szinte" szócska is jelzi, akad kivétel, nevezetesen a mezőgazdasági őstermelő, aki - amennyiben a járulékalapja a minimálbér (tehát kezdő vagy előző évi bevétele elérte a 8 millió forintot) - a 27 százalék helyett csak 2 százalék egészségbiztosítási és 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. (Amennyiben önkéntes döntéssel a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni járulékfizetést vállal, akkor viszont már rá is a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék vonatkozik.)

Az egyéni járulékba szintén beépítésre került a munkavállalói, illetve vállalkozói járulék. 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási járulék új elnevezése: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra "bővült", a mértéke pedig 7,5 százalékra nőtt, melyből 1,5 százalékot tesz ki a munkaerő-piaci járulék.

Ezt az 1,5 százalékot azonban nem kell valamennyi jogviszony esetében megfizetni, ahogy nem minden munkavállalót és minden járulékalapot képező jövedelmet sem terheli az egyéni munkaerő-piaci járulék.

Az 1,5 százalékos kötelezettség csak

- munkaviszony,

- egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony

esetén áll fenn.

Nem terheli az 1,5 százalék azt a foglalkoztatottnak a jövedelmét, aki

- saját jogú nyugdíjas, illetve

- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.

Az egyéni és társas vállalkozó - fentieken túl - akkor sem kötelezett a munkaerő-piaci járulékra, ha a vállalkozói jogviszonya mellett

- munkaviszonyban áll vagy

- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

A kötelezettség vonatkozásába nincs jelentősége annak, hogy a munkaviszonyban a munkaidő hossza eléri-e a heti 36 órát (tehát előfordulhat, hogy a vállalkozó minimumjárulék fizetésére kötelezett, terheli a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, de 1,5 százalékot nem kell fizetnie. Ezzel szemben a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszonyban álló vállalkozó is kötelezett az 1,5 százalék fizetésére.(Ez utóbbi helyzetre viszont sem a minimum járulékfizetéssel, sem pedig a pénzbeli egészségbiztosításra vonatkozó szabályok nem térnek ki.)

És végül meg kell említenünk, hogy azok után a juttatások, amelyek eddig mentesek voltak az egészségbiztosítási járulék alól (jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg) a továbbiakban az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot sem kell megfizetni.

Forrás: http://www.kalkulator.hu/

APEH Tájékoztató a tevékenységre jellemző keresetről

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának és az eva hatálya alá nem tartozó – a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó – egyéni vállalkozónak az adóév során felvett személyes közreműködői díját, illetve az elszámolt vállalkozói kivétjét – ha az nem éri el a tevékenységére jellemző keresetnek megfelelő összeget – a felvett osztalékból, illetve a vállalkozói osztalékalapból ki kell egészítenie, kivéve, ha közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) módosult rendelkezéseiben is új előírás 2010. január 1-jétől, hogy a „főfoglalkozású” biztosított társas vállalkozónak és a „főfoglalkozású” biztosított egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázók) havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, kivéve, ha

•a járulékbevallásban bejelentést tesznek arról, hogy a tényleges jövedelem kisebb annál,

•közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

A járulékokat azonban e két esetben is legalább a minimálbér alapján kell megfizetni.

A cikk folytatása: http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/tev_jellemzo_kereset.html