A munkaerő-piaci járulék fizetésének sajátos szabályai

Ahogy közismert, ez év január 1-jétől korábban a foglalkoztatási törvényben szabályozott munkaadó, munkavállalói és vállalkozói járulék beépült a társadalombiztosítási és egyéni járulékba.

Ez a munkaadói járulék vonatkozásában azt jelenti, hogy a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék 1 százalékos részét képezi és szinte valamennyi biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetében hozzá kell járulnia a foglalkoztatónak a munkaerő-piaci alaphoz is.

Ahogy a "szinte" szócska is jelzi, akad kivétel, nevezetesen a mezőgazdasági őstermelő, aki - amennyiben a járulékalapja a minimálbér (tehát kezdő vagy előző évi bevétele elérte a 8 millió forintot) - a 27 százalék helyett csak 2 százalék egészségbiztosítási és 24 százalék nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. (Amennyiben önkéntes döntéssel a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni járulékfizetést vállal, akkor viszont már rá is a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék vonatkozik.)

Az egyéni járulékba szintén beépítésre került a munkavállalói, illetve vállalkozói járulék. 2010. január 1-jétől az egészségbiztosítási járulék új elnevezése: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra "bővült", a mértéke pedig 7,5 százalékra nőtt, melyből 1,5 százalékot tesz ki a munkaerő-piaci járulék.

Ezt az 1,5 százalékot azonban nem kell valamennyi jogviszony esetében megfizetni, ahogy nem minden munkavállalót és minden járulékalapot képező jövedelmet sem terheli az egyéni munkaerő-piaci járulék.

Az 1,5 százalékos kötelezettség csak

- munkaviszony,

- egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony

esetén áll fenn.

Nem terheli az 1,5 százalék azt a foglalkoztatottnak a jövedelmét, aki

- saját jogú nyugdíjas, illetve

- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.

Az egyéni és társas vállalkozó - fentieken túl - akkor sem kötelezett a munkaerő-piaci járulékra, ha a vállalkozói jogviszonya mellett

- munkaviszonyban áll vagy

- közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

A kötelezettség vonatkozásába nincs jelentősége annak, hogy a munkaviszonyban a munkaidő hossza eléri-e a heti 36 órát (tehát előfordulhat, hogy a vállalkozó minimumjárulék fizetésére kötelezett, terheli a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, de 1,5 százalékot nem kell fizetnie. Ezzel szemben a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkaviszonyban álló vállalkozó is kötelezett az 1,5 százalék fizetésére.(Ez utóbbi helyzetre viszont sem a minimum járulékfizetéssel, sem pedig a pénzbeli egészségbiztosításra vonatkozó szabályok nem térnek ki.)

És végül meg kell említenünk, hogy azok után a juttatások, amelyek eddig mentesek voltak az egészségbiztosítási járulék alól (jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg) a továbbiakban az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot sem kell megfizetni.

Forrás: http://www.kalkulator.hu/

APEH Tájékoztató a tevékenységre jellemző keresetről

A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 2010. január 1-jétől hatályos szabályai szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva) hatálya alá nem tartozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának és az eva hatálya alá nem tartozó – a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó – egyéni vállalkozónak az adóév során felvett személyes közreműködői díját, illetve az elszámolt vállalkozói kivétjét – ha az nem éri el a tevékenységére jellemző keresetnek megfelelő összeget – a felvett osztalékból, illetve a vállalkozói osztalékalapból ki kell egészítenie, kivéve, ha közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.) módosult rendelkezéseiben is új előírás 2010. január 1-jétől, hogy a „főfoglalkozású” biztosított társas vállalkozónak és a „főfoglalkozású” biztosított egyéni vállalkozónak (akkor is, ha evázók) havi átlagban legalább a tevékenységre jellemző kereset alapján kell járulékot fizetnie, kivéve, ha

•a járulékbevallásban bejelentést tesznek arról, hogy a tényleges jövedelem kisebb annál,

•közteherviselési kötelezettségének az egyszerűsített közteherviselésről szóló (Ekho) törvény szerint tesz eleget.

A járulékokat azonban e két esetben is legalább a minimálbér alapján kell megfizetni.

A cikk folytatása: http://www.apeh.hu/adoinfo/szja/tev_jellemzo_kereset.html

Minimálbér

A 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet értelmében 2010. január 1-jétől a minimálbér összege havi 73.500 forint, azaz a tavalyihoz képest 2 ezer forinttal nőtt.

Ez heti bér alkalmazása esetén 16.900 forintot, napibér alkalmazása esetén 3.380 forintot, míg órabérként 423 forintot jelent.

Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint.

A minimálbérnek azonban (tehát a nem a garantált bérminimumnak) nem csak a dolgozók díjazás szempontjából, hanem az adó és járulék rendszerben egy sor szerepe van. (Talán ezért is olyan nehéz egyeztetni az érdeket az összegét illetően.)

A biztosítási és járulékfizetési területén tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérből indulunk ki. Ennek megfelelően:

- a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok vonatkozásában a biztosítási kötelezettség havi összeghatára február 1-jétől 73.500 x 30 = 22.050 forint, melyből napi összeghatár 735 forint,

- a minimális járulékfizetési kötelezettség alapja (teljes munkaidő esetén a minimálbér kétszerese) szintén február 1-jétől 157.000 forint,

- az egyéni és társas vállalkozó "abszolút" minimum járulékalapja február 1-jétől 73.500 forint,

- a 62 évesnél fiatalabb 2007. december 31-ét követően nyugdíjassá vált kereső tevékenységet folytatók 2010. évi - nyugdíjkorlátozás nélkül - szerezhető jövedelme 18.000 x 73.500 = 1.323.000 forintra változik,

- az egészségügyi szolgáltatásra az egészségbiztosítási pénztárral megállapodást kötő személy havi fizetési kötelezettsége február 1-jétől 73.500 x 50 % = 36.750 forint.

Az ellátások tekintetében:

- havi táppénz maximum (amennyiben a jogosultság idén kezdődött): 73.500 x 400 % = 294.000 forint, passzív táppénz esetén 73.500 x 150 % = 110.250 forint.

- GYED maximuma: 73.500 x 2 x 70 % = 102.900 forint/hó

SZJA vonatkozásában:

- a hallgatói munkadíj havonta 73.500 x 2 = 156 ezer forintig minősül adóterhet nem viselő járandóságnak,

- a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatásból havi 73.500 forint tekinthető adóterhet nem viselő járandóságnak,

- az üdülési csekk 2010-ben 73.500 forintos értékhatárig visel 25 százalékos adóterhet,

- az iskoláztatási támogatás 73.500 x 30 % = 22.050 forintig nyújtható 25 százalékos adóteherrel,

- a munkáltató által átutalt önkéntes pénztári hozzájárulás: nyugdíjpénztár esetén havonta 73.500 x 50 % = 36.750 forintig, míg egészségpénztár esetén 73.500 x 30 % = 22.050 forintig visel 25 százalékos adóterhet.

- A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulót - első félévben, amit aztán folyamatosan emelni kell) havonta 73.500 x 20 % = 14.700 forint díjazás illeti meg, illetve ezen felül hiányszakma esetén további 14.700 forint. A jelzett összegek szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek.

Forrás: http://ugyvezeto.hu/

Milyen szavakra érdemes odafigyelni egy APEH-ellenőrzéskor?

A jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak figyelembevételével kell megfogalmazni. Mi történhet, ha hiba csúszik a gépezetbe?

Az adóhatóság a jogértelmezéseiben néha nem a magyar nyelv szabályai szerint jár el. Szándékosságot nem lehet feltételezni, mert hol az adózó (1-2.példa), hol a költségvetés kárára (3-5.példa) téved. Vizsgáljunk meg néhány közérdeklődésre számot tartó jogszabály értelmezését, ahol az adóhatóság jogértelmezése nyilvánvalóan ellentétes a magyar nyelv szabályaival.

1. „Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá…” [Art. 109.§ (2) bekezdés]

Vagyonosodási vizsgálatoknál az adóhatóság a törvényszövegétől eltérően „jövedelemébe” számítja be a becsült adóalapot, így jut arra a téves következtetésre, hogy a becsléssel megállapított adóalap egyéb jövedelem. Valójában adóalap-kiegészítés (2010-től belénk fog vésődni ez a fogalom).

2. „Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték…” [Szja tv. 4.§ (2) bekezdés]

Vagyonosodási vizsgálatoknál az adóhatóság a törvényszövegéből kihagyja a „mástól” szót. Így jut arra a téves következtetésre, hogy a saját bankszámláról felvett pénz bevétel. A „bármely formában” szövegrészt pedig a készpénzzel azonosítja, így például a bankszámlára utalt munkabért nem tekinti bevételnek.

3. „… a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig…” [TB tv. július 1-től]

Havi 143 ezer forintos minimálbérnek félhavi munka (biztosítási jogviszony) esetén 71 500 forint felel meg. Az APEH szerint 143 ezer. Úgy juthatott erre a téves következtetésre, hogy a megfelelő szó helyett a „megegyező” szót használta.

4. „Az Flt. 40.§ -ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. 19.§ (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a …” [Start-kártya járulék július 1-től]

Az APEH jogértelmezésében a helyett szót kicserélte a „mellett” szóra. Így – az adóhatóság álláspontja – a startkártyás dolgozók a minimálbér kétszereséig járó 5 százalékos start-kártya kedvezmény „mellett” még egyszer jogosultak újabb 143 ezer forintig kedvezményes tb járulékra is.

5. „Mentes (…) további egy darab, az adóalany döntése szerinti lakóingatlana után őt terhelő adó alól akkor, ha a lakóingatlana forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el.” [Nért. 14.§ (1) /b pont]

Az APEH legfrissebb jogértelmezése, a még hatályba nem lépett vagyonadó-mentességgel kapcsolatosan. Ha valakinek van egy 35 milliós ingatlana és másodikként egy 14 milliós, akkor az APEH szerint mentes az adó alól második ingatlan függetlenül attól, hogy az elsőre teljesülnek-e a mentesség feltételei. Erre a következtetésre csak úgy juthatunk, ha a törvény szövegéből elhagyjuk a „további” szót.

Bár az Alkotmánybíróság szerint ezek a téves jogértelmezések senkire sem kötelezőek, az emberek többsége hajlamos arra, hogy elfogadja az APEH jogértelmezéseit.

Angyal József okleveles adószakértő, igazságügyi adó-és járulékszakértő

Forrás: http://adozona.hu

Fizetendő járulékok 2010

Foglalkoztató által fizetendő
társadalombiztosítási járulék
- nyugdíjbiztosítási járulék 24%
- egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
- - természetbeni egészségbizt. járulék 1,5%
- - pénzbeli egészségbizt. járulék 0,5%
- - munkaerő-piaci járulék 1,0%

Biztosított által fizetendő
- nyugdíjjárulék
- - nem magánnyugdíjpénztári tag 9,5%
- - magánnyugdíjpénztári tag 1,5%
- magánnyugdíj-pénztári tagdíj 8,0%
- egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék
- - természetbeni egészségbizt. járulék 4,0%
- - pénzbeli egészségbizt. járulék 2,0%
- - munkaerő-piaci járulék 1,5%

Eltűnik az alkalmi munkavállalói könyv

A háztartási- és idénymunkák esetében sutba vágnák az alkalmi munkavállalói könyvet. Jönne helyette az egyszerűsített foglalkoztatás.

Az 1997 óta létező alkalmi munkavállalói könyvvel történt visszaélések miatt jövő januártól egyszerűsített foglalkoztatással lehet háztartási- és idénymunkára munkavállalókat alkalmazni, ennek a közterhe több lesz az eddiginél - az erről szóló törvénytervezetet a szociális és munkaügyi miniszter terjesztette a parlament elé.

Országgyűlés honlapján olvasható szöveg szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a következő tevékenységeket lehetne ellátni: háztartási munka, idénymunka, mezőgazdasági idénymunka, növénytermesztési idénymunka, illetve alkalmi munka. A törvényjavaslat közli azt a szerződésmintát, amelyet a munka megkezdése előtt ki kell töltenie a munkaadónak, és a feleknek alá kell írniuk azt. Ha a munka nem haladja meg az 5 napot - növénytermesztési idénymunkánál a 30 napot - akkor nem kell szerződést kötni.

Ha valaki már normál munkaviszonyban dolgozik, akkor nem lehet azt a munkaviszonyt egyszerű foglalkoztatássá alakítani.
Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe 40 százalék. Ezt a kifizetett - nettó - bér után a munkaadó fizeti, és ezen túlmenően sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak más fizetési kötelezettsége nincs. Sőt a munkavállalónak - ha az éves jövedelme az egyszerűsített foglalkoztatásból nem haladja meg az évi 840 ezer forintot - bevallást sem kell tennie.

A 40 százalék közteher nyugdíjra, baleseti egészségügyi ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosít. A befizetés 91,8 százaléka a nyugdíj alapé, 1,4 százalék az egészségbiztosítási-, 6,8 százalék pedig a munkaerő piaci alapé. A jelenleg működő munkavállalói könyv alapján vásárolt közteherjegy ellenértékéből 83 százalék a nyugdíjalapot, 6 százalék az egészségbiztosítási-, míg 11 százalék a munkaerő piaci alapot illeti.

A törvényjavaslat indoklása szerint az új rendszer kevesebb adminisztrációval jár, és megszünteti az alkalmi munkavállalói könyvvel való visszaélést - a fekete munkát. (A munkaviszonyt igyekeztek egyes munkavállalók így leplezni.) Ami pedig az adminisztrációt illeti, az az alkalmi munkavállalói könyvnél a közteher jegy beragasztásából, és annak aláírásából állt. Az új rendszerben viszont be kell jelenteni a munkavállalót, szerződést kell kötni, és át kell utalni a 40 százalékokat.

A közteher összege is emelkedik. Például aki napi 1800 forintot fizet jelenleg, annak 400 forintos közteherjegyet kell beragasztania az alkalmi munkavállalói könyvbe. Ez 22 százalékos közteher, míg 2399 forint napi díjnál a 400 forint 16 százalékot tesz ki. Másik példa: aki napi 3600 forintot fizetett az alkalmi munkavállalónak eddig, annak 1100 forintos közteherjegyet kellett beragasztania. Itt a közteher alig haladta meg a 30 százalékot, viszont 4600 forint napi bér után is ennyi volt a közteherjegy értéke, amely viszont még 25 százalékot sem tett ki. Az idén év végéig fel nem használt közteher jegyeket a jövő év végéig a posta visszaváltja.

Forrás: http://nol.hu

Teljes a fejetlenség az új járulékfizetési szabályok körül

Januártól szakmánként más-más minimális járulékot kell befizetni a vállalkozások és egyéni vállalkozók közreműködői tagjai után. Jelenleg teljes a fejetlenség az érintettek körében, mert mindenkinek magának kellene megsaccolnia, mennyi is a munkájának az átlagos, azaz a piaci értéke.

Jövő év elejétől újfajta elvárásokat támaszt a kormány az egyéni és társas vállalkozókkal szemben. Szakmánként kellene meghatározni a minimum járulékalapot a személyes közreműködésre, ami után be kell befizetni az adót és járulékot.

Nincs hivatalos, központi elvárás, mindenkinek magának kellene valahonnan begyűjtenie az adatokat és kiszámítania, mennyit kellene befizetnie ahhoz, hogy ne büntethesse meg az APEH. A törvényben arról írnak: az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás közreműködő tagja után legalább a vállalkozás tevékenységének piaci értéke után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot.

Több szakmában is teljes a pánik. Így például az építőiparból élők sem tudják, hogyan számoljanak, de a művésztársadalom is tanácstalan, hiszen sok színház a közalkalmazotti szakmai minimálbért sem tudja kifizetni, ezért inkább vállalkozóként foglalkoztatja a színészeket vagy zenészeket. A művészeknél egyébként is jellemző, hogy szabadúszóként dolgoznak. Lehetetlen átlagos piaci értéket számítani.

A változások egyébként egymillió vállalkozást érinthetnek.

Forrás: http://www.ugyvezeto.hu/