A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ellenőrzés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ellenőrzés. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. február 18., csütörtök

Kikre figyel az APEH 2010-ben?

Elérhetővé vált az APEH 2010-es ellenőrzési irányelve, így megismerhetik az adózók, hogy kikre, illetve mikre figyel idén kiemelten az adóhatóság.

2010-ben az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem; az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok; a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem, valamint a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás - derül ki az APEH 2010-es ellenőrzési irányelvéből.

Az adóhatóság kiemelt figyelmére számíthatnak a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemben, a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemben, a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások, ha jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutató fele. Az irányelv szerint hangsúlyt kell fektetni a vendéglátóhelyek, illetve a rendezvények hostessei foglalkoztatásának vizsgálatára is.

A szórakoztató tevékenységet folytató nonprofit szervezetek, egyesületek, klubok, szerencsejáték-szervezők is az adóhatóság fokozott érdeklődésére számíthatnak idén. Az irányelv általánosságban megemlíti: fokozott figyelemmel kell kísérni azokat a vállalkozásokat, vállalkozókat, akik járulékfizetési kötelezettségüket a tevékenységre jellemző keresetnél alacsonyabb összeg után teljesítik. Folytatódnak a dokumentum szerint a vagyonosodási vizsgálatok is.

Az APEH 2010-es ellenőrzési irányelvei teljes terjedelmében megtekinthetők itt: 2010.Ellenőrzési irányelv-20100217.pdf
 
Forrás: http://www.fn.hu/

A Multi-level Marketing elven működő vállalkozások, magánszemélyek adózása

A Multi-level Marketing elven működő cégek az adóhatóság tudomása szerint úgy működnek, hogy azok az ügynökök, tanácsadók (magánszemélyek, egyéni vállalkozók, társaságok), akik újabb ügyfeleket (leendő ügynököket, tanácsadókat) szereznek a Multi-level társaságnak, az újabb ügyfelek vásárlásának valamilyen hányadát jutalékként megkapják. Ezen túl a tanácsadók a saját vásárlásaik után is árengedményben részesülhetnek. Természetesen az ügynökök, tanácsadók fő tevékenységükként a Multi-level társaságtól beszerzett árukat harmadik személyek felé továbbértékesítik.

1. Tud-e a hivatal erről a kereskedelmi tevékenységről?

Az állami adóhatóság tisztában van azzal, hogy több, a fenti elvek alapján működő cég működik Magyarországon. Ezen cégek ellenőrzése az általános eljárási szabályok szerint folyik. Tekintettel arra, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Elnökének az ellenőrzési feladatok 2008. évi ellátásáról szóló 7001/2008. (AEÉ. 2.) APEH irányelve a fenti területet nem jelölte meg kiemelt ellenőrzési területként, így ezek a cégek adózói bejelentések, a bevallások és adatszolgáltatások alapján végzett kockázatelemzés vagy véletlenszerű kiválasztás alapján kerülnek jelenleg az adóhatóság látókörébe.

2. Legális dolog-e az ilyesmi?

Önmagában az, hogy valaki Multi-level Marketing elven működő céget alapít, vagy üzemeltet, az adózásra vonatkozó előírásokba nem ütközik. A Multi-level társaságokra speciális adózási előírások nem vonatkoznak, így ezeknek a cégeknek és az ott tanácsadóként dolgozó személyeknek ugyanazon általános szabályok szerint kell az adókötelezettségüket teljesíteniük, mint a nem Multi-level cégeknek.

Az állami adóhatóság nem rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére, hogy a Multi-level Marketing cégek esetleg milyen más, az adózáshoz nem kapcsolódó szabályokba ütközhetnek.

3. Milyen adózási szabályok vonatkoznak a Multi-level Marketing tevékenységet folytatókra?

Elöljáróban kiemelendő, hogy a jogszabályokba ütköző, akár bűncselekményt megvalósító tevékenységből származó jövedelem is adóköteles.

A Multi-level társaság ügynökeként, tanácsadójaként magánszemély, egyéni vállalkozó és más társaság is közreműködhet, mely esetekben eltérő adózási szabályok vonatkoznak az adózókra.

3.1. Abban az esetben, ha az ügynök magánszemély, akkor az új ügyfelek beszervezése fejében kapott ügynöki jutalék a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének minősül. Ha a magánszemély és Multilevel társaság között esetlegesen munkaszerződés jönne létre, akkor a fenti bevétel nem önálló tevékenységből származó bevétel, azaz bér lesz. Mindkét esetben a magánszemélynek a jövedelme után az adótábla szerinti adót kell megfizetnie, míg a Multilevel társaság kifizetőként, foglalkoztatóként köteles eljárni. Azaz a cég köteles levonni az adóelőleget, és saját kötelezettségeként köteles a járulékokat (esetlegesen az egészségügyi hozzájárulást) megfizetni.

A fentiek szempontjából magánszemélynek minősül az az egyéni vállalkozó is, akinek a vállalkozási tevékenysége nem terjed ki az ügynöki tevékenységre. Azaz egy fröccsöntő kisiparos egyéni vállalkozó az ügynöki tevékenység szempontjából magánszemélynek minősül. Azonban az evás egyéni vállalkozó – amennyiben a tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül – ügynöki bevétele is evás bevételnek minősül, függetlenül attól, hogy a vállalkozói engedélye az ügynöki tevékenységre kiterjed-e, mivel az eva adóalany más tevékenységével kapcsolatban sem lehet áfa adóalany. Amennyiben az evás egyéni vállalkozó ügynöki tevékenysége nem üzletszerű vagy rendszeres, akkor a jövedelme szintén minősülhet a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó önálló tevékenységből származó jövedelemnek.

Az ügynöki tevékenységből származó bevételről a magánszemélynek akkor kell számlát kiállítania, ha ez a tevékenysége az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (1) bekezdése szerint gazdasági tevékenységnek minősül, ha azt rendszeresen és/vagy üzletszerűen végzi. A magánszemély e tevékenységgel összefüggésben, ez esetben az áfa alanyává válik, így a tevékenységét adószám birtokában gyakorolhatja és a bevételéről számlát kell kiállítania.

3.2. Amennyiben az ügynök olyan egyéni vállalkozó, aki az egyéni vállalkozói tevékenységei között az ügynöki tevékenységét is bejelentette, akkor az új ügyfelek beszervezése ellenében kapott jutalék egyéni vállalkozói bevételnek minősül, amely után az egyéni vállalkozó a rá vonatkozó (az általános szja szerinti, vagy az átalányadózókra, illetve az eva alanyokra vonatkozó) adózási szabályok szerint teljesíti az adókötelezettségét.

A társaság az ügynöki díj egészét kiutalhatja az egyéni vállalkozók részére, abból adóelőleget vonni nem kell. A társaságnak ebben az esetben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Az egyéni vállalkozónak az ügynöki tevékenység ellenértékeként megszerzett bevételről a rá vonatkozó szabályok szerint számlát kell kiállítania.

3.3. Társaságok esetén az ügynöki tevékenységet végző társaság bevételének minősül az új ügyfelek beszervezése fejében kapott juttatás. A bevétel után a társaság a rá vonatkozó (társasági adóalanyra, eva adóalanyra vonatkozó) adózási szabályok szerint köteles az adókötelezettségét teljesíteni.

A Multilevel társaságnak ebben az esetben a kifizetett összeggel kapcsolatban további adókötelezettsége nem keletkezik.

Az ügynök társaság a bevételről a rá vonatkozó szabályok szerint számla kibocsájtására köteles.

4. A magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és a társaságok esetében egyaránt igaz, hogy az adózó saját vásárlására tekintettel kapott árengedménnyel kapcsolatban külön adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

5. A Multi-level társaságtól beszerzett áruk továbbértékesítése során az ügynökök, tanácsadók az eladási ár (bevétel) és a beszerzési ár (költség) különbözete alapján megállapítható jövedelemre, eredményre tesznek szert, amely után a rájuk vonatkozó adózási szabályok (személyi jövedelemadó, társasági adó) alapján teljesítik az adókötelezettségüket. Az átalányadózó egyéni vállalkozók és az eva adóalanyok csak a bevételük alapján állapítják meg az adókötelezettségüket, mivel az átalányadózók a bevétel meghatározott hányadát vonhatják le a bevételükből, míg az eva alanyok a bevételük egésze után teljesítik az adókötelezettségüket.

Amennyiben az ügynökök áfa alanyok – és nem választották az alanyi mentességet, vagy nem jogosultak arra, illetve nem eva alanyok – akkor a továbbértékesített termékek értékesítésekor felszámított áfára tekintettel adófizetési és bevallási kötelezettségük is keletkezik, természetesen azzal, hogy a termékek beszerzése során felszámított áfát levonásba helyezhetik.

6. Részletesebb, illetve további tájékoztatást találhat a 110/2004. Számviteli kérdésre, illetve az 1994/272. és 1998/21. Adózási kérdés adott válaszokban, továbbá az APEH honlapján (www.apeh.hu) az Adózási Információk/Információs füzetek 2008 alcím alatt található információs füzetekben.

2010. január 7., csütörtök

Milyen szavakra érdemes odafigyelni egy APEH-ellenőrzéskor?

A jogalkotásról szóló törvény szerint a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak figyelembevételével kell megfogalmazni. Mi történhet, ha hiba csúszik a gépezetbe?

Az adóhatóság a jogértelmezéseiben néha nem a magyar nyelv szabályai szerint jár el. Szándékosságot nem lehet feltételezni, mert hol az adózó (1-2.példa), hol a költségvetés kárára (3-5.példa) téved. Vizsgáljunk meg néhány közérdeklődésre számot tartó jogszabály értelmezését, ahol az adóhatóság jogértelmezése nyilvánvalóan ellentétes a magyar nyelv szabályaival.

1. „Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá…” [Art. 109.§ (2) bekezdés]

Vagyonosodási vizsgálatoknál az adóhatóság a törvényszövegétől eltérően „jövedelemébe” számítja be a becsült adóalapot, így jut arra a téves következtetésre, hogy a becsléssel megállapított adóalap egyéb jövedelem. Valójában adóalap-kiegészítés (2010-től belénk fog vésődni ez a fogalom).

2. „Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték…” [Szja tv. 4.§ (2) bekezdés]

Vagyonosodási vizsgálatoknál az adóhatóság a törvényszövegéből kihagyja a „mástól” szót. Így jut arra a téves következtetésre, hogy a saját bankszámláról felvett pénz bevétel. A „bármely formában” szövegrészt pedig a készpénzzel azonosítja, így például a bankszámlára utalt munkabért nem tekinti bevételnek.

3. „… a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig…” [TB tv. július 1-től]

Havi 143 ezer forintos minimálbérnek félhavi munka (biztosítási jogviszony) esetén 71 500 forint felel meg. Az APEH szerint 143 ezer. Úgy juthatott erre a téves következtetésre, hogy a megfelelő szó helyett a „megegyező” szót használta.

4. „Az Flt. 40.§ -ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. 19.§ (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a …” [Start-kártya járulék július 1-től]

Az APEH jogértelmezésében a helyett szót kicserélte a „mellett” szóra. Így – az adóhatóság álláspontja – a startkártyás dolgozók a minimálbér kétszereséig járó 5 százalékos start-kártya kedvezmény „mellett” még egyszer jogosultak újabb 143 ezer forintig kedvezményes tb járulékra is.

5. „Mentes (…) további egy darab, az adóalany döntése szerinti lakóingatlana után őt terhelő adó alól akkor, ha a lakóingatlana forgalmi értéke a 15 millió forintot nem éri el.” [Nért. 14.§ (1) /b pont]

Az APEH legfrissebb jogértelmezése, a még hatályba nem lépett vagyonadó-mentességgel kapcsolatosan. Ha valakinek van egy 35 milliós ingatlana és másodikként egy 14 milliós, akkor az APEH szerint mentes az adó alól második ingatlan függetlenül attól, hogy az elsőre teljesülnek-e a mentesség feltételei. Erre a következtetésre csak úgy juthatunk, ha a törvény szövegéből elhagyjuk a „további” szót.

Bár az Alkotmánybíróság szerint ezek a téves jogértelmezések senkire sem kötelezőek, az emberek többsége hajlamos arra, hogy elfogadja az APEH jogértelmezéseit.

Angyal József okleveles adószakértő, igazságügyi adó-és járulékszakértő