A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyéni vállalkozás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egyéni vállalkozás. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. február 18., csütörtök

A Multi-level Marketing elven működő vállalkozások, magánszemélyek adózása

A Multi-level Marketing elven működő cégek az adóhatóság tudomása szerint úgy működnek, hogy azok az ügynökök, tanácsadók (magánszemélyek, egyéni vállalkozók, társaságok), akik újabb ügyfeleket (leendő ügynököket, tanácsadókat) szereznek a Multi-level társaságnak, az újabb ügyfelek vásárlásának valamilyen hányadát jutalékként megkapják. Ezen túl a tanácsadók a saját vásárlásaik után is árengedményben részesülhetnek. Természetesen az ügynökök, tanácsadók fő tevékenységükként a Multi-level társaságtól beszerzett árukat harmadik személyek felé továbbértékesítik.

1. Tud-e a hivatal erről a kereskedelmi tevékenységről?

Az állami adóhatóság tisztában van azzal, hogy több, a fenti elvek alapján működő cég működik Magyarországon. Ezen cégek ellenőrzése az általános eljárási szabályok szerint folyik. Tekintettel arra, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Elnökének az ellenőrzési feladatok 2008. évi ellátásáról szóló 7001/2008. (AEÉ. 2.) APEH irányelve a fenti területet nem jelölte meg kiemelt ellenőrzési területként, így ezek a cégek adózói bejelentések, a bevallások és adatszolgáltatások alapján végzett kockázatelemzés vagy véletlenszerű kiválasztás alapján kerülnek jelenleg az adóhatóság látókörébe.

2. Legális dolog-e az ilyesmi?

Önmagában az, hogy valaki Multi-level Marketing elven működő céget alapít, vagy üzemeltet, az adózásra vonatkozó előírásokba nem ütközik. A Multi-level társaságokra speciális adózási előírások nem vonatkoznak, így ezeknek a cégeknek és az ott tanácsadóként dolgozó személyeknek ugyanazon általános szabályok szerint kell az adókötelezettségüket teljesíteniük, mint a nem Multi-level cégeknek.

Az állami adóhatóság nem rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére, hogy a Multi-level Marketing cégek esetleg milyen más, az adózáshoz nem kapcsolódó szabályokba ütközhetnek.

3. Milyen adózási szabályok vonatkoznak a Multi-level Marketing tevékenységet folytatókra?

Elöljáróban kiemelendő, hogy a jogszabályokba ütköző, akár bűncselekményt megvalósító tevékenységből származó jövedelem is adóköteles.

A Multi-level társaság ügynökeként, tanácsadójaként magánszemély, egyéni vállalkozó és más társaság is közreműködhet, mely esetekben eltérő adózási szabályok vonatkoznak az adózókra.

3.1. Abban az esetben, ha az ügynök magánszemély, akkor az új ügyfelek beszervezése fejében kapott ügynöki jutalék a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének minősül. Ha a magánszemély és Multilevel társaság között esetlegesen munkaszerződés jönne létre, akkor a fenti bevétel nem önálló tevékenységből származó bevétel, azaz bér lesz. Mindkét esetben a magánszemélynek a jövedelme után az adótábla szerinti adót kell megfizetnie, míg a Multilevel társaság kifizetőként, foglalkoztatóként köteles eljárni. Azaz a cég köteles levonni az adóelőleget, és saját kötelezettségeként köteles a járulékokat (esetlegesen az egészségügyi hozzájárulást) megfizetni.

A fentiek szempontjából magánszemélynek minősül az az egyéni vállalkozó is, akinek a vállalkozási tevékenysége nem terjed ki az ügynöki tevékenységre. Azaz egy fröccsöntő kisiparos egyéni vállalkozó az ügynöki tevékenység szempontjából magánszemélynek minősül. Azonban az evás egyéni vállalkozó – amennyiben a tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül – ügynöki bevétele is evás bevételnek minősül, függetlenül attól, hogy a vállalkozói engedélye az ügynöki tevékenységre kiterjed-e, mivel az eva adóalany más tevékenységével kapcsolatban sem lehet áfa adóalany. Amennyiben az evás egyéni vállalkozó ügynöki tevékenysége nem üzletszerű vagy rendszeres, akkor a jövedelme szintén minősülhet a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó önálló tevékenységből származó jövedelemnek.

Az ügynöki tevékenységből származó bevételről a magánszemélynek akkor kell számlát kiállítania, ha ez a tevékenysége az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (1) bekezdése szerint gazdasági tevékenységnek minősül, ha azt rendszeresen és/vagy üzletszerűen végzi. A magánszemély e tevékenységgel összefüggésben, ez esetben az áfa alanyává válik, így a tevékenységét adószám birtokában gyakorolhatja és a bevételéről számlát kell kiállítania.

3.2. Amennyiben az ügynök olyan egyéni vállalkozó, aki az egyéni vállalkozói tevékenységei között az ügynöki tevékenységét is bejelentette, akkor az új ügyfelek beszervezése ellenében kapott jutalék egyéni vállalkozói bevételnek minősül, amely után az egyéni vállalkozó a rá vonatkozó (az általános szja szerinti, vagy az átalányadózókra, illetve az eva alanyokra vonatkozó) adózási szabályok szerint teljesíti az adókötelezettségét.

A társaság az ügynöki díj egészét kiutalhatja az egyéni vállalkozók részére, abból adóelőleget vonni nem kell. A társaságnak ebben az esetben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Az egyéni vállalkozónak az ügynöki tevékenység ellenértékeként megszerzett bevételről a rá vonatkozó szabályok szerint számlát kell kiállítania.

3.3. Társaságok esetén az ügynöki tevékenységet végző társaság bevételének minősül az új ügyfelek beszervezése fejében kapott juttatás. A bevétel után a társaság a rá vonatkozó (társasági adóalanyra, eva adóalanyra vonatkozó) adózási szabályok szerint köteles az adókötelezettségét teljesíteni.

A Multilevel társaságnak ebben az esetben a kifizetett összeggel kapcsolatban további adókötelezettsége nem keletkezik.

Az ügynök társaság a bevételről a rá vonatkozó szabályok szerint számla kibocsájtására köteles.

4. A magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és a társaságok esetében egyaránt igaz, hogy az adózó saját vásárlására tekintettel kapott árengedménnyel kapcsolatban külön adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

5. A Multi-level társaságtól beszerzett áruk továbbértékesítése során az ügynökök, tanácsadók az eladási ár (bevétel) és a beszerzési ár (költség) különbözete alapján megállapítható jövedelemre, eredményre tesznek szert, amely után a rájuk vonatkozó adózási szabályok (személyi jövedelemadó, társasági adó) alapján teljesítik az adókötelezettségüket. Az átalányadózó egyéni vállalkozók és az eva adóalanyok csak a bevételük alapján állapítják meg az adókötelezettségüket, mivel az átalányadózók a bevétel meghatározott hányadát vonhatják le a bevételükből, míg az eva alanyok a bevételük egésze után teljesítik az adókötelezettségüket.

Amennyiben az ügynökök áfa alanyok – és nem választották az alanyi mentességet, vagy nem jogosultak arra, illetve nem eva alanyok – akkor a továbbértékesített termékek értékesítésekor felszámított áfára tekintettel adófizetési és bevallási kötelezettségük is keletkezik, természetesen azzal, hogy a termékek beszerzése során felszámított áfát levonásba helyezhetik.

6. Részletesebb, illetve további tájékoztatást találhat a 110/2004. Számviteli kérdésre, illetve az 1994/272. és 1998/21. Adózási kérdés adott válaszokban, továbbá az APEH honlapján (www.apeh.hu) az Adózási Információk/Információs füzetek 2008 alcím alatt található információs füzetekben.

2010. január 20., szerda

Minimálbér

A 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet értelmében 2010. január 1-jétől a minimálbér összege havi 73.500 forint, azaz a tavalyihoz képest 2 ezer forinttal nőtt.

Ez heti bér alkalmazása esetén 16.900 forintot, napibér alkalmazása esetén 3.380 forintot, míg órabérként 423 forintot jelent.

Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 89 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 600 forint, napibér alkalmazása esetén 4120 forint, órabér alkalmazása esetén 515 forint.

A minimálbérnek azonban (tehát a nem a garantált bérminimumnak) nem csak a dolgozók díjazás szempontjából, hanem az adó és járulék rendszerben egy sor szerepe van. (Talán ezért is olyan nehéz egyeztetni az érdeket az összegét illetően.)

A biztosítási és járulékfizetési területén tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérből indulunk ki. Ennek megfelelően:

- a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok vonatkozásában a biztosítási kötelezettség havi összeghatára február 1-jétől 73.500 x 30 = 22.050 forint, melyből napi összeghatár 735 forint,

- a minimális járulékfizetési kötelezettség alapja (teljes munkaidő esetén a minimálbér kétszerese) szintén február 1-jétől 157.000 forint,

- az egyéni és társas vállalkozó "abszolút" minimum járulékalapja február 1-jétől 73.500 forint,

- a 62 évesnél fiatalabb 2007. december 31-ét követően nyugdíjassá vált kereső tevékenységet folytatók 2010. évi - nyugdíjkorlátozás nélkül - szerezhető jövedelme 18.000 x 73.500 = 1.323.000 forintra változik,

- az egészségügyi szolgáltatásra az egészségbiztosítási pénztárral megállapodást kötő személy havi fizetési kötelezettsége február 1-jétől 73.500 x 50 % = 36.750 forint.

Az ellátások tekintetében:

- havi táppénz maximum (amennyiben a jogosultság idén kezdődött): 73.500 x 400 % = 294.000 forint, passzív táppénz esetén 73.500 x 150 % = 110.250 forint.

- GYED maximuma: 73.500 x 2 x 70 % = 102.900 forint/hó

SZJA vonatkozásában:

- a hallgatói munkadíj havonta 73.500 x 2 = 156 ezer forintig minősül adóterhet nem viselő járandóságnak,

- a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatásból havi 73.500 forint tekinthető adóterhet nem viselő járandóságnak,

- az üdülési csekk 2010-ben 73.500 forintos értékhatárig visel 25 százalékos adóterhet,

- az iskoláztatási támogatás 73.500 x 30 % = 22.050 forintig nyújtható 25 százalékos adóteherrel,

- a munkáltató által átutalt önkéntes pénztári hozzájárulás: nyugdíjpénztár esetén havonta 73.500 x 50 % = 36.750 forintig, míg egészségpénztár esetén 73.500 x 30 % = 22.050 forintig visel 25 százalékos adóterhet.

- A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulót - első félévben, amit aztán folyamatosan emelni kell) havonta 73.500 x 20 % = 14.700 forint díjazás illeti meg, illetve ezen felül hiányszakma esetén további 14.700 forint. A jelzett összegek szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek.

2009. december 29., kedd

Elektronikus úton intézhető az egyéni vállalkozói tevékenység indítása és a változás bejelentés

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.), valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek - 2010. január 1-jei hatályba lépésüket követően a tevékenység megkezdésének bejelentése kivételével megszüntetik az okmányirodákban történő személyes ügyintézés lehetőségét. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése marad az az egyedüli ügytípus, amely mind személyesen az okmányirodában, mind pedig elektronikus úton intézhető lesz.

2010. január 1-jét követően a változás-bejelentési, a szünetelés, illetve megszüntetés bejelentési ügyek kizárólag elektronikus úton - erre szolgáló elektronikus nyomtatványok igénybevételével - az Ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetőek.

További információ a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) honlapjának (www. nyilvantarto.hu) Egyéni vállalkozással kapcsolatos letölthető nyomtatványok menüpontjában olvasható.

Forrás: http://www.magyarorszag.hu/