A következő címkéjű bejegyzések mutatása: társasági adó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: társasági adó. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. február 18., csütörtök

A Multi-level Marketing elven működő vállalkozások, magánszemélyek adózása

A Multi-level Marketing elven működő cégek az adóhatóság tudomása szerint úgy működnek, hogy azok az ügynökök, tanácsadók (magánszemélyek, egyéni vállalkozók, társaságok), akik újabb ügyfeleket (leendő ügynököket, tanácsadókat) szereznek a Multi-level társaságnak, az újabb ügyfelek vásárlásának valamilyen hányadát jutalékként megkapják. Ezen túl a tanácsadók a saját vásárlásaik után is árengedményben részesülhetnek. Természetesen az ügynökök, tanácsadók fő tevékenységükként a Multi-level társaságtól beszerzett árukat harmadik személyek felé továbbértékesítik.

1. Tud-e a hivatal erről a kereskedelmi tevékenységről?

Az állami adóhatóság tisztában van azzal, hogy több, a fenti elvek alapján működő cég működik Magyarországon. Ezen cégek ellenőrzése az általános eljárási szabályok szerint folyik. Tekintettel arra, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Elnökének az ellenőrzési feladatok 2008. évi ellátásáról szóló 7001/2008. (AEÉ. 2.) APEH irányelve a fenti területet nem jelölte meg kiemelt ellenőrzési területként, így ezek a cégek adózói bejelentések, a bevallások és adatszolgáltatások alapján végzett kockázatelemzés vagy véletlenszerű kiválasztás alapján kerülnek jelenleg az adóhatóság látókörébe.

2. Legális dolog-e az ilyesmi?

Önmagában az, hogy valaki Multi-level Marketing elven működő céget alapít, vagy üzemeltet, az adózásra vonatkozó előírásokba nem ütközik. A Multi-level társaságokra speciális adózási előírások nem vonatkoznak, így ezeknek a cégeknek és az ott tanácsadóként dolgozó személyeknek ugyanazon általános szabályok szerint kell az adókötelezettségüket teljesíteniük, mint a nem Multi-level cégeknek.

Az állami adóhatóság nem rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére, hogy a Multi-level Marketing cégek esetleg milyen más, az adózáshoz nem kapcsolódó szabályokba ütközhetnek.

3. Milyen adózási szabályok vonatkoznak a Multi-level Marketing tevékenységet folytatókra?

Elöljáróban kiemelendő, hogy a jogszabályokba ütköző, akár bűncselekményt megvalósító tevékenységből származó jövedelem is adóköteles.

A Multi-level társaság ügynökeként, tanácsadójaként magánszemély, egyéni vállalkozó és más társaság is közreműködhet, mely esetekben eltérő adózási szabályok vonatkoznak az adózókra.

3.1. Abban az esetben, ha az ügynök magánszemély, akkor az új ügyfelek beszervezése fejében kapott ügynöki jutalék a magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének minősül. Ha a magánszemély és Multilevel társaság között esetlegesen munkaszerződés jönne létre, akkor a fenti bevétel nem önálló tevékenységből származó bevétel, azaz bér lesz. Mindkét esetben a magánszemélynek a jövedelme után az adótábla szerinti adót kell megfizetnie, míg a Multilevel társaság kifizetőként, foglalkoztatóként köteles eljárni. Azaz a cég köteles levonni az adóelőleget, és saját kötelezettségeként köteles a járulékokat (esetlegesen az egészségügyi hozzájárulást) megfizetni.

A fentiek szempontjából magánszemélynek minősül az az egyéni vállalkozó is, akinek a vállalkozási tevékenysége nem terjed ki az ügynöki tevékenységre. Azaz egy fröccsöntő kisiparos egyéni vállalkozó az ügynöki tevékenység szempontjából magánszemélynek minősül. Azonban az evás egyéni vállalkozó – amennyiben a tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül – ügynöki bevétele is evás bevételnek minősül, függetlenül attól, hogy a vállalkozói engedélye az ügynöki tevékenységre kiterjed-e, mivel az eva adóalany más tevékenységével kapcsolatban sem lehet áfa adóalany. Amennyiben az evás egyéni vállalkozó ügynöki tevékenysége nem üzletszerű vagy rendszeres, akkor a jövedelme szintén minősülhet a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó önálló tevékenységből származó jövedelemnek.

Az ügynöki tevékenységből származó bevételről a magánszemélynek akkor kell számlát kiállítania, ha ez a tevékenysége az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (1) bekezdése szerint gazdasági tevékenységnek minősül, ha azt rendszeresen és/vagy üzletszerűen végzi. A magánszemély e tevékenységgel összefüggésben, ez esetben az áfa alanyává válik, így a tevékenységét adószám birtokában gyakorolhatja és a bevételéről számlát kell kiállítania.

3.2. Amennyiben az ügynök olyan egyéni vállalkozó, aki az egyéni vállalkozói tevékenységei között az ügynöki tevékenységét is bejelentette, akkor az új ügyfelek beszervezése ellenében kapott jutalék egyéni vállalkozói bevételnek minősül, amely után az egyéni vállalkozó a rá vonatkozó (az általános szja szerinti, vagy az átalányadózókra, illetve az eva alanyokra vonatkozó) adózási szabályok szerint teljesíti az adókötelezettségét.

A társaság az ügynöki díj egészét kiutalhatja az egyéni vállalkozók részére, abból adóelőleget vonni nem kell. A társaságnak ebben az esetben járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik.

Az egyéni vállalkozónak az ügynöki tevékenység ellenértékeként megszerzett bevételről a rá vonatkozó szabályok szerint számlát kell kiállítania.

3.3. Társaságok esetén az ügynöki tevékenységet végző társaság bevételének minősül az új ügyfelek beszervezése fejében kapott juttatás. A bevétel után a társaság a rá vonatkozó (társasági adóalanyra, eva adóalanyra vonatkozó) adózási szabályok szerint köteles az adókötelezettségét teljesíteni.

A Multilevel társaságnak ebben az esetben a kifizetett összeggel kapcsolatban további adókötelezettsége nem keletkezik.

Az ügynök társaság a bevételről a rá vonatkozó szabályok szerint számla kibocsájtására köteles.

4. A magánszemélyek, az egyéni vállalkozók és a társaságok esetében egyaránt igaz, hogy az adózó saját vásárlására tekintettel kapott árengedménnyel kapcsolatban külön adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

5. A Multi-level társaságtól beszerzett áruk továbbértékesítése során az ügynökök, tanácsadók az eladási ár (bevétel) és a beszerzési ár (költség) különbözete alapján megállapítható jövedelemre, eredményre tesznek szert, amely után a rájuk vonatkozó adózási szabályok (személyi jövedelemadó, társasági adó) alapján teljesítik az adókötelezettségüket. Az átalányadózó egyéni vállalkozók és az eva adóalanyok csak a bevételük alapján állapítják meg az adókötelezettségüket, mivel az átalányadózók a bevétel meghatározott hányadát vonhatják le a bevételükből, míg az eva alanyok a bevételük egésze után teljesítik az adókötelezettségüket.

Amennyiben az ügynökök áfa alanyok – és nem választották az alanyi mentességet, vagy nem jogosultak arra, illetve nem eva alanyok – akkor a továbbértékesített termékek értékesítésekor felszámított áfára tekintettel adófizetési és bevallási kötelezettségük is keletkezik, természetesen azzal, hogy a termékek beszerzése során felszámított áfát levonásba helyezhetik.

6. Részletesebb, illetve további tájékoztatást találhat a 110/2004. Számviteli kérdésre, illetve az 1994/272. és 1998/21. Adózási kérdés adott válaszokban, továbbá az APEH honlapján (www.apeh.hu) az Adózási Információk/Információs füzetek 2008 alcím alatt található információs füzetekben.

2009. december 15., kedd

Társasági adó feltöltési kötelezettség

December 21-ig a társaságoknak az eddig befizetett társasági adóelőlegeket, különadó előlegeket és iparűzési adó előlegeket - a naptári évvel megegyező adóév esetén – a korábbi évekhez hasonlóan ki kell egészíteniük az éves várható adó összegére. Társasági adó kiegészítésére azok a társaságok kötelezettek, amelyeknek az éves szinten számított árbevétele a tárgyévet megelőző adóévben meghaladta az 50 millió forintot.

Amennyiben az adózók nem tesznek eleget a kívánt mértékben feltöltési kötelezettségüknek, azaz december 21-ig nem fizetik meg legalább az éves adókötelezettség 90 százalékát, a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalék mulasztási bírság sújtja őket, amit az adóhatóság és az önkormányzati adóhatóság automatikusan szab ki a május 31-én benyújtott bevallások alapján.

A feltöltési kötelezettség számítása során figyelni kell arra, hogy a társaság a lehető legpontosabban megbecsülje adózás előtti eredményét az év hátralévő időszakára vonatkozóan, s minden lehetséges adóalap módosító tételt figyelembe vegyen. Érdemes továbbá minden olyan lehetőséget megfontolni, amellyel biztosítani lehet az esetleges feltöltési hiányból fakadó mulasztási bírság elkerülését (ilyen például a csökkentő tételek nagyságának óvatosabb becslése).

A társasági adóelőleg kiegészítéssel kapcsolatban az erre kötelezett társaságoknak bevallási kötelezettségük is van, amelynek szintén december 21-ig kell eleget tenniük a 0901-es nyomtatvány benyújtásával. A nyomtatvány kitöltése során különös figyelmet kell fordítani a megfelelő összeg bevallására, mivel az esetlegesen rosszul bevallott összeg miatt az adófolyószámlán adóhátralék keletkezhet. Ennek következményeként a társaság eleshet olyan adóalap csökkentési lehetőségektől, amelyek feltétele, hogy a társaságnak ne legyen adótartozása.

A feltöltési kötelezettség önellenőrzéssel módosítható, azaz lehetőség nyílik a bevallott és befizetett összeg javítására, például a feltöltési kötelezettség növekedése esetén önellenőrzési pótlék megfizetésével egyidejűleg.

Azon társaságoknak, amelyeknek társasági adó feltöltési kötelezettsége keletkezik, nemcsak a társasági adójukat, hanem a helyi iparűzési adójukat valamint különadójukat is ki kell egészíteniük a várható adó összegére.

A helyi iparűzési adó feltöltésének teljesítésekor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a feltöltési kötelezettségnek a több önkormányzati telephellyel is rendelkező vállalkozásoknak minden önkormányzat esetében külön-külön eleget kell tenni. Ez már csak az idén van így, mert az iparűzési adóval kapcsolatos hatósági feladatok 2010. január 1-jével az önkormányzatoktól az állami adóhatósághoz kerülnek.


Forrás: http://adozona.hu