2010. február 5., péntek

Illetékmérték változások

A 2010. január 1. napja után illetékkiszabásra bejelentett visszterhes vagyonszerzési ügyekben az illetékek mértéke csökken.

Lakástulajdon szerzése után a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke – lakásonként – 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 4% lesz. A lakástulajdon szerzésére vonatkozó további szabályok, az illetékmentességek, illetékkedvezmények nem változnak.

Változik a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke is, amely 4% lesz a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után. Lakástulajdonnak nem minősülő ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint lesz az illeték. Az ilyen ingatlan résztulajdonának, illetve a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jognak, továbbá a vagyoni értékű joggal terhelt szerzés esetén az 1 milliárd forintot és a 200 millió forintot is a megszerzett tulajdoni hányad, illetve a vagyoni értékű jog számított értékének arányában kell figyelembe venni.

Forrás: http://www.apeh.hu/

2010. február 4., csütörtök

Tájékoztató a tevékenységhez használt gépjárművek fogyasztási normáiról

A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékét a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet tartalmazza.

A költségként elszámolható üzemanyag mennyisége magánszemélyek esetében nem haladhatja meg az említett kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normákat.

A 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet 1., illetőleg 1/A. számú mellékletei tartalmazzák az egyes járművekre (erőgépekre) vonatkozó alapnormát, mely a különleges üzemmód miatt korrekciós tételekkel módosítható. (A nagy terjedelem miatt a mellékleteket közzétenni nem áll módunkban, azok például a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményében, illetve Complex CD jogtárban megtalálhatók.)

A kormányrendelet 1. valamint 1/A. számú mellékletében nem szereplő típusú, valamint meg nem határozható alapnormájú, illetőleg a rendeletben meghatározottaktól eltérő fajtájú üzemanyaggal üzemelő gépjárművek esetében az alapnorma értékét a gyártó adatai vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő állapíthatja meg.

Az alapnorma helyett – egyszerűsített elszámolásként – alapnorma-átalány is használható.  Ez a következő:

A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

1000 cm3-ig
7,6 liter/100 kilométer

1001-1500 cm3-ig
8,6 liter/100 kilométer

1501-2000 cm3-ig
9,5 liter/100 kilométer

2001-3000 cm3-ig
11,4 liter/100 kilométer

3001 cm3 felett
13,3 liter/100 kilométer

A gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

1500 cm3-ig
5,7 liter/100 kilométer

1501-2000 cm3-ig
6,7 liter/100 kilométer

2001-3000 cm3-ig
7,6 liter/100 kilométer

3001 cm3 felett
9,5 liter/100 kilométer

Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét – a benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnormaérték – továbbá
•cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,
•földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű
módosító tényező szorzataként kell megállapítani.

A segédmotoros kerékpár és a motorkerékpár alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:
segédmotoros kerékpár: 3,0 liter/100 km,

motorkerékpár: 80 cm3-ig
3,5 liter/100 km,

motorkerékpár: 81-125 cm3
3,8 liter/100 km,

motorkerékpár: 126-250 cm3
4 liter/100 km,

motorkerékpár: 251-500 cm3
4,5 liter/100 km,

motorkerékpár: 500 cm3 felett
5 liter/100 km.

A gépjárművezetés gyakorlati oktatása során az oktató gépjárműre vonatkozóan alapnorma-átalányként az előzőekben meghatározott alapnorma-átalány 1,8-szeres értéke (180%-a) vehető figyelembe.

Forrás: http://www.apeh.hu/

2009. december 31-éig hatályos alapnorma-átalány

2009. december 31-éig hatályos alapnorma-átalány2010.02.03. A benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:


1000 cm3-ig
8,0 liter/100 kilométer

1001-1500 cm3-ig
9,0 liter/100 kilométer

1501-2000 cm3-ig
10,0 liter/100 kilométer

2001-3000 cm3-ig
12,0 liter/100 kilométer

3001 cm3 felett
14,0 liter/100 kilométer


A gázolajüzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

1500 cm3-ig
6,0 liter/100 kilométer

1501-2000 cm3-ig
7,0 liter/100 kilométer

2001-3000 cm3-ig
8,0 liter/100 kilométer

3001 cm3 felett
10,0 liter/100 kilométer

Az autógázzal üzemelő tiszta gázüzemű, valamint kettős üzemű gépkocsi alapnorma-átalány mértékét – a benzinüzemű gépkocsi alapnorma-átalány alapján liter/100 kilométerben meghatározott alapnorma érték – továbbá
•cseppfolyós propán-bután gázüzem (LPG) esetén 1,2 (liter/liter) értékű,
•földgáz (CNG, LNG) üzem esetén 0,8 (Nm3/liter) értékű
módosító tényező szorzataként kell megállapítani.

Forrás: http://www.apeh.hu/

2010. február 2., kedd

Változások 2010: mire kellett egy nap alatt felkészülni?

Az adótörvények változásaival a cégek legelőször a kilépő dolgozók kapcsán találkoznak. Egy január 3-án kilépő dolgozó három januári napjára már a 2010-es adó- és járulék szabályokat kell alkalmazni. Mi változik, hogyan és miért?

Az adótörvényekre legalább 45 napos felkészülési időt kell hagyni. Ez viszont – úgy tűnik - nem vonatkozik a rendeletalkotókra. 2009. december 30-i kihirdetéssel ugyanis hatályon kívül helyezték a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazoló lapról szóló 4/1997. MüM (Munkaügyi Minisztérium) rendeletet és megalkották „az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról” szóló a 34/2009. (XII.30.) SZMM (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) rendeletet. Így a felkészülésre a rendeletalkotó meghagyta szilveszter napját. Ez azzal járt, hogy a január elején állás nélkül maradók hiába siettek a munkaügyi központokba. A munkaügyi központok „visszadobták” a 2009-es szabályok szerinti igazolólapot.

Az igazolólapnak nem csak a jogszabályi háttere, hanem a tartalma is jelentősen megváltozott. Fel kell rajta tüntetni például a munkáltató TEÁOR számát is. Néhány fontosabb pontja:

16. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapja (az időszak kezdete)
17. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapjától a munkaviszony utolsó napjáig terjedő időszakban elért munkaerő-piaci járulékalap összege (Ft)
18. A munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző négy naptári negyedév kezdőnapjától, a jogviszony utolsó napjáig tartó időszakban azoknak a hónapoknak a száma, amelyekben a munkavállalónak volt járulék alapja (az érintett hónapok száma)

A rendelet (igazolólap) kitöltési útmutatójára nincs egyszerűbb kifejezés: „silány”. A szövegezéséből kitűnik, hogy az eddigi átlagjövedelem helyett egy időszak halmozott járulékalapját kell megadni. Az időszak kezdeténél (16.pont) kérdésként merül fel, hogy csak az adott munkáltatónál eltöltött idő eshet bele (például évközi belépő) vagy előző munkáltatónál keletkezett járulékalapot is fel kell tüntetni.

A rendeletalkotó tudomást sem vesz arról, hogy olyan adatokat kér, amelyek a havi elektronikus adatszolgáltatás révén az adóhatóságnak rendelkezésére áll. A munkáltatónak csak a kilépés napját tartalmazó törthónapról kellene adatot szolgáltatnia.

Bár a szlogenekben már van szolgáltató adóhatóságunk, valójában nincs. Ha lenne, akkor a fenti igazolásnak csak a tört havi adatokat kellene tartalmaznia, már rég nem lenne Nyenyi adatszolgáltatás, régen megszűnt volna a kilépő dolgozó adatlapja, mely semmi más célt nem szolgál, minthogy a munkáltatók egymást tájékoztassák az éves halmozott jövedelemadatokról. Az M30-as év végi igazolást is az APEH-nak kellene szolgáltatnia (egyszerűsített bevallás helyett), az év közben - akár több kifizető által - benyújtott havi adatszolgáltatás alapján. Ugyanígy felesleges adminisztrációt jelent a cégeknek az igazolások az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapokról. Ezek az adatok is az adóhatóság rendelkezésére állnak.

Azért a remény még él. Történt egy változás 2010-re ami csökkenti a felesleges adminisztrációt: már nem kell a rendszeres jövedelmet kifizetőnek a magánszemély kifizetési jegyzékén számot adnia az előző havi utalt adókról és járulékokról. A jogalkotó rájött, hogy ezek az adatok is az adóhatóság rendelkezésére állnak.

Angyal József okleveles adószakértő

Ingatlanadó - Az APEH módosította a vagyonbevallás segédl

Az adóhatóság az Alkotmánybíróság (AB) határozatában foglaltaknak megfelelően módosította az egyes nagy értékű vagyontárgyakkal összefüggő kötelezettségek bevallására szolgáló 1042-es bevallás nyomtatványt, a hozzá tartozó útmutatót, valamint a bevallás kitöltését segítő, az APEH honlapján elérhető programját is. Aktualizálta az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alapvető szabályairól szóló információs füzetet is.

Az APEH azt kéri, hogy azok, akik az APEH honlapján elérhető programmal készítik el 1042-es bevallásukat, minden esetben a legutolsó verziót töltsék le, akkor is, amikor más bevallással együtt kell teljesíteni az egyes nagy értékű vagyontárgyakkal összefüggő kötelezettséget.


A nyomdai úton előállított 1042-es bevallás lakóingatlanokkal kapcsolatos részeit figyelmen kívül kell hagyni, a bevallás 01-es lapját pedig át kell húzni az APEH tájékoztatója szerint. Az Alkotmánybíróság (AB) kedden alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény lakóingatlanokra vonatkozó részeit.


Az állami adóhatóság január 28-án, az alkotmánybírósági határozat közzétételének napján megsemmisítette az APEH internetes oldalára kihelyezett vagyonadó-kalkulátort használókról rögzített adatokat - tette közzé honlapján az APEH. Az adatok megsemmisítésére az adatvédelmi szabályok szerint került sor, amiről jegyzőkönyv készült. Az APEH a vagyonadó-kalkulátort is eltávolította honlapjáról.


A nagy értékű lakóingatlan adójáról bevallást benyújtó adózók esetében az adóhatóság intézkedik a bevallás adatainak törléséről, az iratok megsemmisítéséről, és erről az érintetteket egyedileg tájékoztatni fogja - tette közzé az APEH honlapján.

Tájékoztató a melegétel-juttatás kedvezményes adózásának feltételeiről

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 70. § (2) bekezdés b) pontja rendelkezik a munkáltató (társas vállalkozás) által a munkavállalónak (kirendelt munkavállalónak, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának) meleg étkeztetés formájában juttatott bevétel kedvezményes adózásáról.

Ezek szerint az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatás a "meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész", amely után a juttató 25 százalék személyi jövedelemadó fizetésére köteles. Az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások után sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt egyéb adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

A törvény a juttatás kedvezményes adóztatását a munkavállalónál szélesebb kör részére is lehetővé teszi, a 70. § (3) bekezdés b) pontja alapján szintén az Szja törvény 70-71. §-ai által szabályozott kedvezményesen adózó természetbeni és egyéb béren kívüli juttatásnak minősül "a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is), valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész".

Meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek az Szja törvény 70. § (4) bekezdés d) pontja alapján "az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is)" minősül.

A Szja törvény a 2003-as gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének, illetve a szolgáltatások jegyzékének fogalmait vette át (TEÁOR 2003, SZJ), amelyek 55.30 pontja tartalmazza (és magyarázza), mi minősül étkezőhelyi vendéglátásnak, a munkahelyi étkeztetést az 55.51 pontja, a közétkeztetést az 55.52 pontja határozza meg. E szerint a meleg étkezés juttatása kedvezményes adózás mellett fő szabályként a következő szolgáltatások keretében, a meleg étkeztetést természetben juttató által történő közvetlen megfizetése, vagy a szolgáltatásokra beváltható utalványok (általában ez a jellemző), vagy korlátozott felhasználású készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (meleg étkeztetésre felhasználható vásárlói kártya) juttatása révén történhet:

étkezőhelyi vendéglátás keretében, amikor "az ital és helyszínen készített étel helyben-fogyasztásra történő értékesítése, gyakran a szórakoztatás valamilyen formájával együtt"történik,

munkahelyi étkeztetés keretében amikor "az étel és ital meghatározott személyek (pl. munkavállalók, tanulók) által igénybe vehetően, általában mérsékelt áron történő közvetlen értékesítése történik;

közétkeztetés keretében, amikor "a más helyen történő fogyasztásra központi konyhán készített étel értékesítése"történik (pl. munkahelyi melegítő konyhára történő kiszállítás, étlapról választott csomagolt étel-adagok kiszállítása).

A minősítés nem az étel hőfokához kötődik, hanem ahhoz, hogy juttatás révén valóban kizárólag étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás történjen akkor is, ha a fogyasztást a magánszemély a számára juttatott, utalvány-(kártya-)forgalmazók által rendszeresített étkezési utalványok beváltásával, vagy kizárólag ilyen fogyasztásra felhasználható készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel egyenlítik ki.

Olyan utalványt (kártyát) lehet tehát legfeljebb havi 18 000 forint értékben kedvezményes adózással juttatni, amely kizárólag az előbbi szolgáltatásokra váltható (cserélhető) be. Ennek megfelelően az utalványok (kártyák) elfogadója lehet:

a helyben történő kiszolgálással (önkiszolgálással) fogyasztást nyújtó vendéglő, étterem, kifőzde, munkahelyi étkezde,

az étel-kiszállítást szolgáltató vállalkozás,

az olyan büfé, látványpékség, grill-sütőde pizza-sütőde, helyben sütött, főzött húst, hústerméket kiszolgáló stb. kereskedelmi üzlet, vagy annak részlege, amely a meleg, illetve jellemzően melegen fogyasztható (melegíthető) ételek szolgáltatásán kívül más terméket nem forgalmaz, más szolgáltatást nem nyújt, vagy olyan kereskedelmi üzlet, amely megszervezi és ellenőrizhető módon működteti az utalványok (kártyák) előbbi szolgáltatásokra történő - más termékek forgalmazásától elkülönített - beváltását, felhasználását.

Ez azt jelenti, hogy az utalványok (kártyák) elfogadása pl. iparcikkek, élvezeti cikkek, vagy a felsorolt szolgáltatások keretén kívül értékesített élelmiszer-termékek, italok (a teljes felsorolás lehetősége nélkül: só, cukor, édesítők, édességek, cukrászati termékek, gabonafélék, száraztészták, pékáruk, rágcsálnivalók, olaj, zsiradékok, ízesítők, húsáruk, üdítők, kávé, tea, kakaó, tejtermékek, mélyhűtött-, előre csomagolt-, dehidratált-, konzerv- ételek, zöldség- gyümölcs stb.) vásárlására, nem felel meg a juttatás kedvezményes adózását megalapozó feltételeknek. Ilyen esetben a Szja törvény rendelkezésének megszegése miatt felmerülhet mulasztási bírság szankció alkalmazása is: az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény 172. §-ának (15) bekezdése alapján, a magánszemélyt 50 ezer, más adózót (pl. az utalvány-elfogadót, vagy a kibocsátót, ha a felhasználhatóságot nem korlátozza) 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

A vagyonadó az Alkotmánybíróság döntése után

Az Alkotmánybíróság 2010. január 26-i határozatával eltörölte az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (Nért.) lakóingatlanokra vonatkozó részét.

Az Alkotmánybíróság indoklásában kifejtette, hogy az ingatlanok Nért. Szerint meghatározott forgalmi értéke bizonytalan, ezért az adóalanyok önhibájukon kívül nem tudnak megfelelni annak a követelménynek, hogy az ingatlanok forgalmi értékét megállapítsák. Ráadásul a törvény az adóhatóságnak széles körű szankcionálási jogkört biztosít, így a forgalmi érték meghatározásáért egyoldalúan az adózókra terheli a felelősséget. Ezért az Alkotmánybíróság szerint a Nért. Lakóingatlanokra vonatkozó rendelkezései jogbizonytalanságot teremtenek, és ezért sértik az alkotmányt. A törvény alapján azonban továbbra is adókötelezettség alá esnek a nagy teljesítményű személygépkocsik, vízi és légi járművek (adóköteles nagy értékű vagyontárgyak) tulajdonosai.


Az adóköteles nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó alanya az a személy vagy szervezet, akinek (amelynek) az adott vagyontárgy az év első napján a tulajdonában van. Az adó alapja a személygépkocsik esetében a gépkocsi teljesítménye (kW-ban kifejezve), vízi járművek esetében a vitorlafelület nagysága vagy a főgép teljesítménye, légi járművek esetében a légi jármű legnagyobb felszálló tömege. Az adókötelezettség alá eső nagy értékű vagyontárgyakról a magánszemély adóalanyoknak a személyi jövedelemadó bevallással együtt, a 0953-1042 számú nyomtatványon kell bevallást tenniük. Ha a magánszemély személyi jövedelemadó bevallásra nem kötelezett, vagy bevallását a munkáltatója készíti el, akkor Nért. szerinti bevallását önállóan, a 1042-es nyomtatványon kell beadnia. A bevallás határideje az egyéni vállalkozó vagy az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek esetében 2010. február 25., minden más esetben 2010. május 20.


A nem magánszemély adóbevallásra kötelezett adóalanyok közül a társasági adóalany adózóknak, illetve a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva adóalanyoknak a bevallást 2010. május 31-ig a társasági adó, illetve az eva bevallással együtt kell a 1042-es nyomtatványon benyújtani. Az eltérő üzleti éves társasági adó alanyoknak a 1042-es bevallást 2010. május 31-ig kell önállóan benyújtaniuk. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó eva alanyoknak a bevallási határidő 2010. február 25. Amennyiben a nem magánszemély adózó társasági adó vagy eva bevallásra nem kötelezett, akkor adóbevallását önállóan kell benyújtania a 1042-es nyomtatványon 2010. május 20-ig.


Az adóköteles nagy értékű vagyontárgyak után az adót két egyenlő részletben kell megfizetni. Az első részlet befizetésének határideje az adóbevallás benyújtásának határideje, a második részlet befizetésének határideje az adott év szeptember 30-a.